Az amerikai elnök – szokatlanul hosszúra nyúlt, háromnegyed órás felszólalásában – szembeszállt mindazokkal, akik megkérdőjelezik a nemzetközi rendet, a demokráciát és az emberi jogokat. Így burkoltan utalt Moszkvára is, mint amely Szíriában Bassár el-Aszad elnököt támogatja, mondván, „az alternatíva csak rosszabb”. Ugyanakkor nincs egyezkedés az Iszlám Állammal sem, tette hozzá. Kész Moszkvával és Teheránnal is együttműködni a 2011 óta tartó szíriai polgárháború lezárása érdekében, jelezte. Barack Obama kitért a migrációs válságra is, a fejlett demokráciákban is tapasztalható fokozott polarizációra, a szélsőjobb „és időnként a szélsőbal” előretörésére, valamint arra, „falat építenek, hogy távol tartsák” a menekülteket. Obama elismerte, országa nem tudja egyedül megoldani a világ problémáit, nincs visszaút a korábbi „kényszerítő” megoldásokhoz. Obama és Vlagyimir Putyin orosz elnök különtalálkozójának előzetes hírei szerint ez alkalommal is óva kívánta inteni az általa korábban „az utolsó padban unatkozó iskoláshoz” hasonlított Putyint attól, hogy fegyverrel álljon ki Aszad elnök mellett. Kettejük megbeszélésén az amerikaiak fel akarták vetni Ukrajna kérdését is, amelyet beszédében is megemlített Obama, ismét csak Moszkvát bírálva.
Putyin, aki egy amerikai tévéinterjúra is ráállt, évtizede nem vett részt már a világszervezet közgyűlésén. – Óriási hiba a szíriai kormánnyal való együttműködés elutasítása, mert Bassár el-Aszad szíriai elnökön és a kurd milícián kívül senki sem harcol igazán az Iszlám Állam terrorszervezet ellen – jelentette ki az ENSZ épületében Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök egy szélesebb körű nemzetközi terrorellenes koalíció létrehozását sürgette, amelyben a muszlim országok, köztük a szíriai kormányerők kulcsszerepet játszanak. Ezt a Hitler elleni egykori összefogáshoz hasonlította. Putyin elnök beszédében hangoztatta, hogy az úgynevezett demokratikus forradalmak nyugati exportja erőszakhoz, szegénységhez és társadalmi katasztrófához vezetett a Közel-Keleten, a hatalmi vákuumot pedig szélsőségesek töltötték ki. Egységfrontot szorgalmazott a szélsőségesség és az erőszak ellen az iráni államfő is. Haszán Róháni azt is kijelentette, országa kész segíteni a szíriai és jemeni demokrácia megteremtését.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár beszédében azt mondta: a szíriaiak az elnyomás, a félelem elől menekülnek. – Ezért elsősorban a szíriai harcoló feleket terheli a felelősség. De nem elégséges pusztán Szírián belülre tekinteni a megoldásért – hangoztatta. A főtitkár felszólította a szíriai polgárháború szereplőire a legnagyobb befolyással bíró országokat – az Egyesült Államokat, Oroszországot, Iránt, Szaúd-Arábiát és Törökországot –, hogy jussanak a konfliktust lezáró kompromisszumra. Egyben sürgette az EU-t, tegyen többet a menekültekért. A több mint százötven állami méltóságot felvonultató New York-i közgyűlésen később felszólal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A magyar diplomácia irányítója megerősítette, hazánk nevében bevándorlási világkvóták bevezetését javasolja, hogy a migrációs nyomás ne csak Európára nehezedjen. Mint emlékezetes, ez volt a hatodik pontja annak a megoldási tervnek, amelyet nemrég Orbán Viktor kormányfő javasolt a válság enyhítésére.