A bűnszervezeteknek mintegy 25 ezer tagja lehet, és további 9000-en vannak börtönben a 6,3 milliós országban. A két legerősebb banda az MS13 (Mara Salvatrucha) és a Barrio 18, amelyeket a salvadori polgárháború (1979–1992) során az országból elmenekülők alapítottak Los Angelesben, s akiket a kilencvenes évek második felében visszadeportáltak El Salvadorba.
A kormányzat korábban több intézkedéssel is próbálta megállítani az erőszakot, kevés sikerrel. 2012-ben azonban a két bűnbanda fegyverszünetet kötött a kormánnyal, ennek köszönhetően közel felére csökkent az erőszakos cselekmények száma. A naponta 16 helyett már „csak” napi öt áldozattal járt a konfliktus, de Latin-Amerikában még így is a legmagasabb gyilkossági arány. Ez évi mintegy 2000 gyilkosságot jelent; összehasonlításképpen a tízmilliós Magyarországon átlagosan 120-150 ember veszti így életét. A fegyvernyugvás nem tartott sokáig: 2015-ben összeomlott.
A múlt év végén azonban reményteljes folyamat kezdődött: az MS13 banda megbízottja decemberben történelmi jelentőségű ajánlattal állt a kormányzat és a társadalom elé. A helyi El Faro lapnak nyilatkozva olyan párbeszédre szólított fel, amely nemcsak a legnagyobb bűnszervezetek és a politikai vezetés között zajlik, hanem részt vesz benne El Salvador összes pártja és az emberi jogi szervezetek is.
Céljuk az volt, hogy „megállítsák az erőszakot és a konfliktus fokozódását a bandák és a biztonsági erők között, mielőtt a szembenállás háborúvá fajulna”, írta a lap, amely interjút készített az MS13 képviselőjével.
A bűnbanda két új elemmel is előrukkolt: az egyik, hogy a kormány tegye lehetővé az aktív bandatagoknak, hogy elhagyják a szervezetet, a másik pedig, hogy tárgyaljanak a szervezet leszereléséről. „A FARC is megtette ezt” – utalt az MS13 szóvivője a kolumbiai gerillaszervezetre, amely tavaly kötött békét a kormánnyal a leszerelésről és a politikai szervezetté alakulásról. Hozzátette ugyanakkor, hogy minden attól függ, mennyire veszi komolyan az ajánlatukat a kormány.
A rendőrfőkapitány attól tart, hogy a bűnbandák anyagi követelésekkel állnak elő. Ez nem lenne meglepő, hiszen a bűnszervezetek egy kvázi szociális hálót biztosítanak a tagoknak, fizetéssel, illetve az özvegyek és árvák anyagi támogatásával. Ha ez megszűnne, több tízezer ember maradna megélhetés nélkül.
Az elnöki kommunikációért felelős Eugenio Chicas szerint a megegyezés a társadalmi elfogadottságon, a politikai pártok hozzáállásán, a jogi kérdéseken és az anyagi forrásokon is múlik.
Kiemelte: „Jelenleg az a döntés van érvényben, mely szerint a kormány nem tárgyal a bűnbandákkal, de az elnöknek jogában áll ezt megváltoztatni. Ez egy olyan ajánlat, amit fontolóra kell venni.” Nem tudni, hogy született-e a háttérben alku, azonban a gyilkosság nélküli január 11-e jó előjel.