A kormány és osztrák tartományi vezetők bécsi tanácskozásán hozott döntés szerint az országba beengedendő menedékkérők száma 2019-ig összesen mintegy 130 ezer lehet. Ez a szám Ausztria lakosságának másfél százaléka.
2015-ben összesen 90 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, vagyis több mint háromszor annyit, mint egy évvel korábban. A kormány tervei szerint megpróbálja elérni, hogy Ausztria a továbbiakban ne legyen vonzó ország a menekültek számára. Emiatt dönthetnek a határozott időre szóló menekültstátusról és várhatóan szigorítják majd a családegyesítés feltételeit. Minderről a belügyminisztérium a jövő héten határozhat, továbbá kibővítheti a biztonságos országok listáját is.
Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter egyértelművé tette, hogy Ausztria idén valóban „megáll” a 37 500. menedékkérő befogadásánál. A menedékkérők létszámának felső határát hamar elérhetik – mondta a belügyminiszter, aki arra számít, hogy ez még a nyár előtt bekövetkezhet. Mikl-Leitner elégedettségét fejezte ki a bécsi tanácskozás eredményeivel kapcsolatban, hangsúlyozva: mindenben határoztak, ami az ország jövőjét tekintve számára fontos volt. A belügyi tárca vezetője szerint ezzel megvédhetik az osztrák lakosok biztonságát, rendjét és életminőségét.
Médiainformációk szerint felgyorsítják a biztonságos országokból érkezők menedékkérelmének elbírálását is. A tervek szerint a menekülteknek járó szociális támogatást pénz helyett természetbeni juttatások formájában fedezik majd. Az intézkedés jóváhagyása februárban történhet meg.
A kormányülés után arról nem közöltek részleteket, hogy mi történik, ha túllépik a meghatározott menekültszámot. Werner Faymann kancellár szerint szükségmegoldásról és olyan „B-tervről” van szó, amely jel az unió számára, hogy Ausztria nem tud korlátlanul befogadni menekülteket. Werner Faymann bejelentette azt is, hogy megerősítik a határok védelmét. Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint ez azt is jelentheti majd, hogy több embert toloncolnak vissza.
Nem tisztázott, hogy a kormány által javasolt felső határ jogszerű-e
A nap folyamán a kormány bejelentette, hogy korlátozza a menedékkérők létszámát és idén legfeljebb 37 500 embert enged be az országba. A kormány és osztrák tartományi vezetők bécsi tanácskozásán hozott döntés szerint az országba beengedendő menedékkérők száma 2019-ig összesen mintegy 130 ezer lehet. Ez a szám Ausztria lakosságának másfél százaléka.
Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter egyértelművé tette, hogy Ausztria idén valóban „megáll” a 37 500 menedékkérő befogadásánál. A menedékkérők létszámának felső határát hamar elérhetik – mondta a belügyminiszter, aki arra számít, hogy ez még a nyár előtt bekövetkezhet.
A hírügynökség kommentárja szerint a kormány maga sincs tisztában azzal, hogy a szóban forgó felső határ jogilag egyáltalán lehetséges. A kérdést az osztrák hírügynökség információi szerint jogi szakértőknek kell tisztázniuk. Erre a tisztázó munkára az európai jog szakértőjének számító professzort, Walter Obwexert és Bernd-Christian Funk alkotmányjogászt kérték fel.
Kevés esélyt lát a kormány döntésének megvalósíthatóságára Manfred Nowak nemzetközi jogász is, aki a menekültekre vonatkozó felső határt csupán „politikai célkitűzésnek” tartja, mivel „a nemzetközi jog alapján” ilyen felső határ szerinte nem vezethető be.
Ugyancsak nyitott kérdés, hogy az osztrák kormány szerdai döntését milyen eszközökkel kívánják megvalósítani. Werner Faymann osztrák kancellár hangsúlyozta: „magától értetődik, hogy alkotmány- és európajogilag mindennek rendben kell lennie” A kancellár szerint „egy olyan intézkedés, amely kívül esik jogrendünkön, az a jogállamunkban hivatali visszaélésnek számít”. A szociáldemokrata politikus már korábban bejelentette az osztrák határellenőrzések drasztikus szigorítását illetve kiterjesztését a Brenner-hágóra, vagyis az osztrák-olasz határra is.
Az osztrák menekültügyi politika e szigorítását azzal magyarázzák, hogy 2015-ben összesen 90 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, vagyis több mint háromszor annyit, mint egy évvel korábban. Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint ez a drámai fejlemény túlterhelte Ausztriát. Míg Faymann kancellár szerint szükségmegoldásról és olyan „B-tervről” van szó, amely jelzés az unió számára, hogy Ausztria nem tud korlátlanul befogadni menekülteket.