Athén attól tart, hogy ez a lépés az Erdogan-kormány részéről abba az irányba mutat, hogy az épületet vissza szeretnék alakítani mecsetté. Mint ismert, az eredetileg keresztény templomként megépült, majd mecsetként is használt épület jelenleg világi múzeumként működik.
A felolvasások hétfőn kezdődtek, amelyet élőben közvetített a török állami vallási csatorna a TRT Diyanet – tudósított az RT.com hírportál.
A görög külügyminisztérium hivatalosan elítélte, „regresszívnek” és a „bigottnak” nevezve a török kezdeményezést.
Athén nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az ilyen egyoldalú intézkedések nem egyeztethetők össze a modern, demokratikus társadalmi értékekkel” .
Görögország egykori külügyminisztere és korábbi athéni polgármester , Dora Bakoyannis azt mondta, hogy az új Korán felolvasás a Hagia Sophia-ban gyakorlatilag „virtuálisan mecsetté alakította az épületet”.
Görögország legnagyobb konzervatív ellenzéki pártjának, az Új Demokrácia pártnak a politikusa hozzátette, hogy Ankara lépése „provokatív” és „tiszteletlenséget mutat az ortodoxokkal szemben, és nincs összhangban Törökország európai törekvéseivel sem.”
A világi Törökország hívei és az ortodox keresztények a világon már régóta félnek attól, hogy az Erdogan vezette Törökország a Hagia Sophiát mecsetté szándékozik alakítani. Erdogan hívei és az uralkodó AKP párt nyíltan azon a véleményen van, hogy az UNESCO-nak vissza kellene adni az épületet az iszlám hívőknek.
A Hagia Szophia (görög betűkkel: Ἁγία Σοφία; latinul: Sancta Sophia; törökül: Ayasofya; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent [= isteni] Bölcsesség) bizánci építésű, hajdani ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható. A mai Hagia Szophia és előzményei neve kezdetben csak Nagytemplom (Megalé Ekklészia; Ecclesia Magna) volt. Az akkori általános közvélekedés szerint nem volt hozzá fogható méretű templom az egész korabeli „keresztény világ”-ban. A Hagia Szophia az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek, és egyben az első képviselője annak a specifikusan bizánci architektúrának, melynek szellemében az épület domináns eleme a kupola. (wikipédia)