Francia újságírók kérdéseire válaszolva Bassár el-Aszad szíriai elnök elmondta, hogy akár a hatalomból is hajlandó lenne távozni, ha nem érezné az emberek támogatását. Egy esetleges, ilyen irányú lépést azonban az érvényben lévő alkotmány módosításához köti, amiről egy referendumon kell döntenie Szíria népének. Az államfő szerint a Moszkva, Ankara és Teherán által szorgalmazott békefolyamat legégetőbb problémáját a felkelők részvétele kapcsán jelentkező bizonytalanságok jelentik.
Nem tudni ugyanis, hogy mely csoportok fognak tárgyalóasztalhoz ülni a damaszkuszi vezetéssel. Rendkívül fontos, hogy az igazi szíriai ellenzék vegyen részt a megbeszéléseken, hangsúlyozta Aszad. Úgy véli, a békefolyamat jövője ezen a kérdésen múlik. Az államfő szerint a konfliktusba bekapcsolódó külföldi, elsősorban szaúdi, francia és brit iszlamista harcosokkal nem lehet előmozdítani a kiegyezést. Optimista azonban a tárgyalások tekintetében, és kész békejobbot nyújtani a dzsihadistákon kívül az összes lázadónak, ha leteszik a fegyvereiket.
Aleppó elfoglalását a polgárháború fordulópontjának tartja Aszad. Ugyanakkor kiemelte, hogy győzelemről csak akkor beszélhetünk majd, ha Szíria megszabadul a terroristáktól. Damaszkusz, hivatalos kommunikációjával szakítva, elismerte, hogy a kormányerők vélhetően követtek el atrocitásokat a harcok során, de a háborús bűncselekményekről szóló vádakat tagadta. A szíriai elnök sajnálatosnak nevezte az ilyesfajta incidenseket, azonban hangsúlyozta, hogy a tiszta háború nem létezik. Az interjúban szóba került a jelenlegi tűzszünet jövője is.
Aszad szerint rendkívül fontos, hogy megakadályozzák az eszkalációt, bár ígéretet tett a szíriai főváros vízellátását szabotáló felkelők állásainak visszafoglalására, amire állításai alapján nem vonatkozik a megegyezés. Elemzők viszont attól tartanak, hogy a lépés megkérdőjelezheti a fegyvernyugvás jövőjét, amely a békefolyamat alapfeltételének számít. Az Iszlám Állam elleni harc kapcsán az államfő elmondta, hogy természetesen fontos feladatnak tartják a radikális erők által ellenőrzött területek felszabadítását, ám ennek menetrendjét a katonai szükségesség alapján kell kialakítani.
Aszad megjegyzéséből is kiolvasható, hogy a világszerte terrorcselekmények tucatjaiért felelős szervezet felszámolásával a közeljövőben nem igazán lehet számolni. A végső rendezés ugyanakkor elképzelhetetlen a radikálisok kiszorítása nélkül. Az elmúlt években jelentős területeket vesztett az Iszlám Állam a Washington vezette nemzetközi koalíció erőfeszítéseinek köszönhetően. A nyomás csak tovább erősödött, miután tavaly Törökország is csatlakozott a harcokhoz, új frontot nyitva Észak-Szíriában.
Az orosz vezetők megnyilvánulásai alapján Moszkva is eltökélten küzd az Iszlám Állammal, amit alátámaszt Palmüra tavaly márciusi visszafoglalása is, amely a szíriai orosz intervenció egyik első igazi sikerének számított. Míg azonban az oroszok és a szíriai kormányerők az aleppói összecsapásokra koncentráltak, a sivatagi város decemberben visszakerült az iszlamisták fennhatósága alá.
Az Iszlám Állammal szembeni orosz szerepvállalást a minap súlyos kritikával illette a jövő pénteken leköszönő Obama-kormányzat védelmi minisztere. Ashton Carter az NBC-nek nyilatkozva adott hangot véleményének, miszerint Moszkva semmit sem tett a szélsőségesek ellen. – Egyedül mi harcolunk az iszlamistákkal – mondta a Pentagon vezetője a nemzetközi koalícióra utalva. Az Egyesült Államok légiereje több mint egy tucat légicsapást hajtott végre a dzsihadista szervezet fővárosának számító Rakka ellen.
A Washington által támogatott szíriai kurd erők folyamatos előretörésben vannak. Katonai szakértők szerint az utóbbi napokban elfoglalt területek jó kiindulópontot szolgáltatnak az Iszlám Állam központja elleni offenzívához. A szíriai harcokkal párhuzamosan Irakban is folytatódtak a műveletek a szélsőségesek ellen. A nyugati légi támogatást élvező iraki kormányerők kijutottak a Tigris folyó partjára Moszulban.