Eléggé súlyos torlaszba ütközött szerdán Matteo Renzi olasz miniszterelnök azon törekvése, hogy az olasz állam eurómilliárdok felhasználásával kihúzza az adóssághegy alól az itáliai bankokat. Azt szerette volna elérni, hogy Brüsszel fél évre mentesítse Rómát az alól a szabály alól, amely szerint minden bankmentési kísérlet tiltott állami támogatásnak minősül.
A törekvésnek az adott most különös aktualitást, hogy a britek unióból való kiválásával tovább bizonytalanodik a tagállamok gazdasági-pénzügyi helyzete, ráadásul az olasz bankok részvényei zuhanórepülésbe kezdtek. Angela Merkel német kancellár azonban hallani sem akar a mentőakcióról, s mint a brüsszeli EU-csúcs végeztével újságíróknak fogalmazott: nem lehet kétévente megváltoztatni a szabályokat, az Európai Unió előírásai elég rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak a bankok feltőkésítésére vonatkozóan. Az itáliai hitelintézetek összesített rosszhitel-állománya eléri a 360 milliárd eurót, s Renzi 40 milliárd eurót szeretett volna injektálni a bankrendszerbe tőke vagy bankgarancia formájában. Ezzel elkerülné a másodlagos hitelezők esetleges csődjét és a részvényesek veszteségeit.
Az olasz kormányfő azzal vágott vissza, hogy „tudjuk, mit kell tennünk a bankokkal, s meg is tesszük az ország érdekében, s közben betartjuk az EU szabályait, amelyek megváltoztatását sosem kértük. Egyébként sem azért vagyunk itt [Brüsszelben], hogy egy tanító néni kioktasson bennünket”. A német kormány álláspontja szerint a bajba került bankok megsegítésekor a tagállamok minden körülmények között az EU szabályait alkalmazzák, beleértve azt az eljárást, amely szerint a veszteségeket meg kell osztani a részvényesek és a bankok között, mielőtt zöld jelzést kapna a közpénzek felhasználása.
A különleges eljárás megindítása elég bonyolult dolog lenne, ezért ragaszkodik Berlin az EU bankhelyreállítási és szanálási direktívájához. Ez azt jelenti, hogy Olaszországnak az első körben kerülnie kell felszámolási eljárások indítását, s ezt Németország sem akarja. Berlin azt az érvelést is visszautasítja, hogy a Brexit kivételes körülményeket teremtett, amire hivatkozva az EU alaptörvénye megengedi, hogy az adott kormány megkerülhesse az állami támogatásra vonatkozó általános szabályokat, és kimentse a problémás bankot.
Német szigor Portugáliában
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter felszólította Portugáliát, hogy tartsa magát a pénzügyi célkitűzésekhez, miután a tavaly ősz óta hivatalban lévő baloldali kormány az év elején elkezdte lebontani a Brüsszellel korábban egyeztetett megszorító intézkedéseket. Az EU azt követeli Lisszabontól, hogy ez év végére a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékára szorítsa le költségvetési deficitjét. Az EU másik „rossz tanulója”, Franciaország is rakoncátlankodik: számvevőszéke szerint jövőre sem fog teljesülni a 2,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány a túlköltekezés és a gazdasági növekedés mértékének túlbecslése miatt.