Angela Merkel ismételhet kancellárként, de a berlini nagykoalíciónak vége lehet, a keresztény uniópártok várhatóan a liberálisokkal és a Zöldekkel alakíthatnak kormányt, a nacionalista Alternatíva Németországnak (AfD) pedig szenzációs, 13,2 százalék körüli eredménnyel a harmadik számú tömörülésként debütálhat a német szövetségi parlament alsóházában – ezek a tegnapi Bundestag-választások legfontosabb következményei az exit poll-adatok tükrében.
Hivatalos eredményeket még nem közöltek, de a német vezető politikusok is a szavazóköröket elhagyó választópolgárok megkérdezésén alapuló exit pollt alapul véve tették meg nyilatkozataikat, és jelentettek be döntéseket. Az exit poll szerint a kereszténydemokrata-keresztényszociális (CDU/CSU) pártszövetség a voksok mintegy 33,2 százalékát szerezhette meg, míg az eddig velük kormányzó szociáldemokratáknak (SPD) mindössze 20,8 százalékkal kell beérniük. Ezzel mindkét nagy tömörülés támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt.
Győzelmi beszédében Angela Merkel azt közölte: 12 év kormányzás után „minden, csak nem magától értetődő”, hogy egy párt a legerősebb marad. Ezzel együtt úgy vélte, pártszövetségük elérte célját. Martin Schulz elismerte vereségét, és bejelentette: ellenzékbe vonulnak. – Nehéz és keserű nap a mai a német szociáldemokrácia számára. A párt sok hagyományos támogatóját képtelen volt megtartani – fogalmazott a bukott kancellárjelölt, hozzátéve: „teljesen egyértelmű, hogy a választók az ellenzéki politizálásra adtak felhatalmazást”. Ugyanakkor Schulz nem mondott le, hanem decemberben megméretés elé áll, hogy újraválasztják-e pártelnöknek.
A második vonalban már négy, hasonló támogatottságú párt sorakozik fel, és közülük is kiemelkedett ezúttal az AfD, amelynek 13,2 százalék körüli eredménye legalább 86 mandátumot ér majd a 631 fős Bundestagban. Ezzel a 2013-ban alapított bevándorlásellenes párt most először lépte át a bejutási küszöböt, miután az egyes tartományi választásokon már sorra sikereket ért el.
Az AfD az egyetlen, szélsőjobboldalinak tartott párt, amely 1949 óta, tehát az NSZK történetében valaha is bejutott a Bundestagba. Jó szereplése, az, hogy milliók adták le voksukat a német politikai közbeszédben és a fősodorbeli médiában egyaránt erősen megbélyegzett pártra, az elmúlt évek német menekültpolitikájának, az egymillió migráns beengedésének, a Willkommenskulturnak a legnyilvánvalóbb kritikája.
Az AfD most elszámoltatást követel. Egyik vezetőjelöltjük, Alexander Gauland – aki pedig korábban negyven éven át a CDU tagja volt – „hajtóvadászatot” ígért Merkel ellen, továbbá a szövetségi köztársaság „megváltoztatását”, „az ország visszaszerzését”. Az AfD vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezi Merkel menekültpolitikája miatt – jelentette be Alice Weidel, a párt másik listavezetője.
Mindkét kancellárjelölt kitért tegnap este az AfD-re. Merkel inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy vissza akarják szerezni a pártra voksolókat, míg Schulz azt mondta, a demokrácia védelmében fognak küzdeni ellenük. – A CDU/CSU-tól jobbra állókat közömbösíteni kell – mondta a vezető CSU-politikus, Alexander Dobrindt.
A Bundestagba most visszakerülő szabad demokraták (FDP) 10,1, a Zöldek 9,3, míg a Baloldali Párt 8,9 százalékot könyvelhetnek el az exit poll-adatok szerint. A koalíciós forgatókönyvek közül – a nagykoalíció felmondásával – már csak a CDU/CSU–FDP–Zöldek-összefogás tűnik reálisnak, és mindkét kisebb párt ki is fejezte tegnap este a készségét a tárgyalásokra. Merkel ugyanakkor nem zárta ki, hogy folytatódik a nagykoalíció.
Budapest gratulál – Budapest gratuliert, írta Merkel újraválasztásáról a Facebook-oldalán Orbán Viktor kormányfő. Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is gratulált Merkelnek, de visszataszítónak nevezte, hogy az AfD bejutott a parlamentbe.
Sarokba szorulhat a kancellár
Magyarország alapvető célja, hogy ki kell egyeznünk Berlinnel, mert nekünk Németország a legfontosabb európai partnerünk. Egy meggyengült Angela Merkel azonban teljesen más lehetőséget jelent Magyarország számára. Teljesen új feladatai lesznek a magyar politikusoknak, főleg azoknak, akik kiválóan beszélnek németül: Balog Zoltán miniszternek, Gulyás Gergely fideszes frakcióvezetőnek, a berlini magyar nagykövetségnek – mondta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő arra a kérdésünkre, hogy mennyire más politikát képviselne egy új, hárompárti berlini koalíció az eddigi kereszténydemokrata–szociáldemokrata nagykoalícióhoz képest. A szakértő közölte, mivel az új koalíció lehetséges tagjai, a liberális FDP és a Zöldek teljesen más koncepciót képviselnek, rendkívüli nehéz lesz velük a megállapodás, innentől fogva pedig a kis pártok nagyobb pozíciót fognak kapni. Nógrádi György szerint a liberálisok egyértelműen a német tőkét képviselik, 30 milliárd eurós adókönnyítést követelnek. Migránspolitikájuk hasonlít Merkeléhez, de a Zöldek a családegyesítés hívei, és azokban a tartományokban, ahol a helyi kormányzatban részt vesznek, egyetlen esetben sem engedték meg, hogy kitoloncolásokra kerüljön sor. Nógrádi György szerint a jövő egyik nagy kérdése az, hogy meg tudja-e tartani pozícióját Merkel, hiszen a színfalak mögött lesz néhány kihívója a következő választások előtt. (K. Z.)