A német kancellár útját bírálatok sora övezi, kritikusok szerint az Európai Unió és Törökország migrációs egyezménye halálra van ítélve, ugyanis Brüsszel túl nagy mértékben függ a török segítségtől. Merkel ezúttal keményebb hangot ütött meg Ankarával szemben, bírálta a szabadságjogok betartásával kapcsolatos kormányzati magatartást, illetve kiállt a független igazságszolgáltatás, a sajtószabadság, valamint az erős parlamenti hatalom mellett. A török parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlése „mély aggodalomra ad okot számára”, és ezt a török fél tudtára adta, hangsúlyozta a kancellár az isztambuli találkozó után.
Korábban a politikus a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak elmondta: „természetes”, hogy létezik kölcsönös függés Európa és Törökország között.
A kontinens többi részén kevésbé optimisták az együttműködéssel kapcsolatban. Pár napja Bulgária kérte az Európai Uniótól, hogy dolgozzanak ki vészforgatókönyvet arra az esetre, ha Ankara elállna a migrációs egyezmény és a menekültcsere végrehajtásától. Tegnap a Bild című lap adta hírül, hogy Berlinben sem hisznek benne, hogy a migrációs segítség egyik feltételeként szabott török vízummentesség még idén teljesülhet. A beszámoló szerint a német kormány azon az állásponton van, hogy lehetetlen július elsejétől megszüntetni Törökország schengeni övezetre érvényes vízumkényszerét, és az ügy legalább az év végéig elhúzódik.
Egy tegnap ismertetett felmérés szerint Németország lakossága sem véli működőképesnek Merkel válságkezelését. A megkérdezett németek 59 százaléka helytelennek tartja a kancellár Ankarával kapcsolatban követett politikáját, és csak 39 százalék tartja helyesnek – mondja ki a Handelsblatt üzleti lap megbízásából végzett kutatás.