Olyan „tűzzel és haraggal” fenyegette meg Phenjant Donald Trump, amilyet még nem látott a világ – mármint arra az esetre, ha Észak-Korea tovább fenyegetőzik az Egyesült Államokkal szemben. Az amerikai elnök nyilatkozatára válaszul viszont a kommunista állam az Egyesült Államok külbirtokát, Guamot fenyegette meg rakétacsapással. A Budapest méretű, csendes-óceáni sziget amerikai légi-, illetve haditengerészeti bázisnak is otthont ad, mintegy hatezer katona állomásozik rajta.
Az észak-koreai hadászati rakétaerők nyilatkozata a KCNA hivatalos hírügynökség jelentése szerint leszögezi: komolyan mérlegelik a lépéseket, amelyekkel Washington értésére adnák, hogy Hvaszong-12-es rakétáikkal képesek megsemmisíteni a tőlük 3400 km-re fekvő Guamon a támaszpontokat. Phenjan mindezt pár órával azután jelentette be, hogy az amerikai hírszerzés közölte: Észak-Korea olyan kis méretű nukleáris robbanófejet fejlesztett ki, amelyet rakétára illeszthet.
A konfliktusnak már pénzpiaci hatásai is vannak, számos befektető japán jenbe menekíti a pénzét. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter tegnap kijelentette: Észak-Korea nem jelent közvetlen fenyegetést, „az amerikaiak nyugodtan alhatnak”. Az USA nem tesz lépéseket a katonai beavatkozásra; Tillerson szavai szerint Trump azért fogalmazott élesen, hogy erős nyelvezetét Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor világosan megértse.
„Remélhetőleg soha nem kényszerülünk rá, hogy használjuk nukleáris arzenálunkat, de soha nem lesz olyan, hogy ne mi legyünk a legerősebb nemzet a világon!” – közölte később Trump. A Malajziából Washingtonba tartó Tillerson repülőgépét épp Guamon készültek üzemanyaggal feltölteni, amikor nyilatkozott. Szerinte nincs szükség új stratégiára Phenjannal szemben; Észak-Korea retorikája azért lett durvább, mert egyre jobban érzi a nyomásgyakorlás hatásait. Tegnap Berlin és Peking is nyugalomra szólított fel a konfliktus miatt, jelentették a hírügynökségek. Mun Dzse In dél-koreai elnök országa haderejének teljes átvizsgálását javasolta, míg Taue Tomihisza, az atomtámadás 72. évfordulójára emlékező japán Nagaszaki polgármestere a nukleáris fenyegetés veszélyeire figyelmeztetett.
Miközben az észak-koreai propaganda általában drasztikus megfogalmazásokat használ, a mostanihoz hasonló, ennyire harcias kijelentések amerikai elnök részéről ritkaságszámba mennek. Mint amerikai tömegtájékoztatási eszközök kiemelik, hasonló szélsőséges hangnemet csak Harry Truman engedett meg magának 1945-ben, amikor Hirosimára ledobták az amerikai atombombát és Truman a japánok kapitulációját követelte, különben „romboló tűzeső hull rájuk a levegőből, olyan, amilyet a Föld még nem látott”. Trump harcias stílusát az Egyesült Államokban sok bírálat érte – jelentette az MTI. John McCain republikánus szenátor Trumpot visszafogottságra intette.
„Az általam ismert nagy vezetők nem fenyegetőznek addig, amíg nem állnak készen a cselekvésre” – mondta McCain az amerikai KTAR rádióadónak. „Nem vagyok biztos abban, hogy Trump elnök már készen áll a cselekvésre”, csak közelebb viszi az Egyesült Államokat egy veszélyes konfrontációhoz – tette hozzá. Történészek arra hívják fel a figyelmet, hogy az amerikai elnökök általában óvatosan bánnak a szavakkal, nehogy egy válság szükségtelenül elmérgesedjen. A kölcsönös fenyegetőzések ellenére sem áll fenn a háború közvetlen veszélye – mondta tegnap Eric Ballbach, a berlini Freie Universität szakembere a dpa hírügynökségnek.
Kanadai lelkészt engedtek szabadon
Észak-Korea humanitárius okokból, egészségügyi állapotára tekintettel szabadon engedett egy államellenes felforgatás vádjával életfogytiglani börtönre és kényszermunkára ítélt, 62 éves kanadai lelkészt – közölték tegnap. Erre egy nappal azután került sor, hogy Phenjanba érkezett ez ügyben egy delegáció Daniel Jean kanadai nemzetbiztonsági és hírszerzési tanácsadó vezetésével. A Dél-Koreában született, kanadai állampolgárságú Lim Hjeon Szú 2015 januárjában indult Észak-Koreába, ahol rendszeresen segítette egy szanatórium, egy csecsemőotthon és egy árvaház munkáját. Korábban már több mint százszor járt az országban. (MTI)