A török hatóságok megnyitották a Boszporusz tengerszorost a tartályhajók előtt
A török hatóságok megnyitották az áthaladó tartályhajók előtt a Boszporusz tengerszorost, amelyet korábban az államcsínykísérlet miatt biztonsági megfontolásokból lezártak – közölte szombaton a Gulf Agency Company (GAC) hajózási ügynökség. A tranzitforgalom visszaállt a korábbi normális kerékvágásba – üzente egy elektronikus levélben a GAC. A török állami légitársaság, a Turkish Airlines ismét a normális üzemben működik – számolt be a vállalat elnöke, Ilker Ayci a CNN Turk hírtévének.
Korábban a társaság 35 járatot máshova irányított, míg 32 járatot törölt Isztambul legjelentősebb repülőterén.
Egy fregattot kerített hatalmába a kormánnyal szemben álló csoport
Egy fregattot kerített hatalmába az ankarai kormánnyal szembenálló csoport a törökországi Gölcük haditengerészeti támaszponton – közölte szombaton egy magas rangú görög katonai forrás.
Állítása szerint túszként tartják fogva a török flotta parancsnokát.
Kormányfő: a „terrorista bandák” szembekerültek a demokratikus társadalommal
Binali Yildirim köszönetet mondott a civileknek az ellenállásért, valamint azoknak a katonáknak és rendőröknek, akik a kormány oldalára álltak. Kijelentette: lassan véget érnek a harcok és helyreáll a rend.
Hangsúlyozta az összeesküvőket bíróság elé állítják, azt kapják, amit megérdemelnek. A hadsereg 2839 tagját – köztük közkatonákat és magas rangú tiszteket – vettek őrizetbe. Úgy fogalmazott, hogy a puccskísérlet fő szervezői köztük vannak, ugyanakkor további őrizetbe vételek várhatók. Az összecsapásokban – a puccsista áldozatokat nem számítva – 161 ember vesztette életét, 1440 megsebesült – mondta a török miniszterelnök. Korábban arról érkezett hír, hogy 104 puccsista halt meg a harcokban, a török kormányfő ezt nem erősítette meg.
Az Erdogan államfő által nemrég kinevezett miniszterelnök a puccsisták kilátásba helyezett büntetésével kapcsolatban utalt arra, hogy a halálbüntetés nem szerepel az alkotmányban. Hozzátette ugyanakkor: „jogi lépéseket” terveznek annak érdekében, hogy – mint fogalmazott – a történtek ne ismétlődhessenek meg.
A Habertürk török televízió szerint Yildirim konkrétan arra utalt, hogy a török alkotmánybíróság meg fogja vizsgálni a halálbüntetés bevezetésének lehetőségét.
Sajtóértekezletén a miniszterelnök az államcsíny-kísérlettel kapcsolatban kijelentette: nem kizárt, hogy a hírszerzés területén történtek hibák. Mindezt – mint fogalmazott – ki fogják vizsgálni, de a vizsgálatnak most még nincs itt az ideje.
az AL-DZSAZÍRA pánarab hírtévé tudósítása szerint ANKARÁBAN NYUGALOM VAN
Az ankarai tudósító elmondása szerint a török főváros fölött még a légierő gépei járőröznek, de harcok zaját már több órája nem hallani.
Az Isztambul ázsiai részéről bejelentkező újságíró a dohai központú hírtévé honlapja szerint arról számolt be, hogy a török nagyváros utcái nagyon nyugodtak, a forgalom kisebb a szombaton megszokottnál. Különleges látványt csak a katonák által elhagyottan álló tankok nyújtanak. A harckocsikon rendőrök posztolnak.
A Boszporusz fölött átívelő két híd továbbra is zárva, ezért a tengerszoroson át közlekedő kompok nagyon zsúfoltak.
A dohai központú hírtévé délelőtt honlapján arról számolt be, hogy a puccsisták már csak az ország néhány pontján tartják magukat.
Majdnem kétszázra emelkedett a halottak száma
Összesen 194 ember, köztük 104 puccsista és 47 civil vesztette életét az éjszakai törökországi puccskísérletben – közölte szombaton délelőtt Umit Dundar ügyvivő vezérkari főnök. Dundar utalt arra, hogy jelenleg még folyamatban van a katonai akció a puccsisták ellenőrzése alatt lévő utolsó támaszpont visszafoglalására. Az ügyvivő vezérkari főnök szerint a puccsisták nagyobbrészt a légierő és a csendőrség kötelékéből, továbbá egyes páncélos alakulatokból kerültek ki.
Dundar azt állította, hogy a hadsereg legfelsőbb parancsnoksága kezdettől fogva elutasította a puccskísérletet. Szavai szerint ugyanakkor a puccskísérlet meghiúsításához mindenekelőtt a rendőrség, illetve az ügyészség gyors intézkedései járultak hozzá.
Az államcsíny-kísérlet meghiúsításáról nyilatkozott az NTC televíziónak a török Európa-ügyi miniszter is. Omer Celik szerint a török kormány – mint fogalmazott – 90 százalékban ura a helyzetnek.
Akárcsak az ügyvivő vezérkari főnökhöz hasonlóan a miniszter is utalt arra, hogy a puccsisták a hadsereg néhány parancsnokát még túszként fogva tartják. Korábban a puccsisták fogságában volt a török vezérkari főnök is. Hulusi Akar tábornokot a péntek este kezdődött államcsínykísérlet kezdetén ejtették túszul a katonai főparancsnokságon és helikopterrel egy légi támaszpontra vitték a török főváros közelében.
Az állami hírügynökség szerint a tábornokot szombat reggel kiszabadították és „biztonságos helyen” tartózkodik.
Már több mint 1500 katonát vettek őrizetbe
Már 1563 katonát vettek őrizetbe Törökország-szerte a puccskísérlettel kapcsolatban – közölte egy illetékes szombat délelőtt. Közben az Anadolu állami hírügynökség azt jelentette, hogy mintegy 200 katona fegyvertelenül elhagyta az ankarai katonai főparancsnokságot és megadta magát a rendőrségnek.
Némileg stabilizálódott a helyzet
Némileg stabilizálódott a helyzet szombat reggelre Törökországban az éjszakai puccskísérlet után.
Az Anadolu hírügynökség a reggeli órákban azt jelentette, hogy Ankarában kiszabadították a puccsisták fogságából a török vezérkari főnököt. Hulusi Akar tábornokot a péntek este kezdődött államcsínykísérlet kezdetén ejtették túszul a katonai főparancsnokságon és helikopterrel egy légi támaszpontra vitték a török főváros közelében. Az állami hírügynökség szerint a tábornok szombat reggeli kiszabadítása után „biztonságos helyen” tartózkodik. Egy török illetékes azt közölte, hogy legalább 60 ember meghalt szombatra virradóra Törökországban a katonai puccskísérlet idején, sokan közülük civilek. Korábbi hírek szerint legalább 150-en megsebesültek.
A rendőrség vezetője szerint hajnalban még folytak a harcok, de – mint fogalmazott – lassan végükhöz közelednek. A kormányhoz hű erők uralják a török hadsereg főparancsnokságát – közölte egy vezető török tisztviselő szombat reggel, hozzátéve, hogy a „kis lázadó csoportok” még ellenállnak.
A török elnökség szombat reggeli bejelentése szerint a hadsereg F-16-os vadászgépei csapásokat mértek a puccsisták tankjaira az elnöki palota körül Ankarában. Lelőtték a lázadók egy helikopterét is a TURKSAT televíziós cég fölött.
A legfrissebb hírek szerint 1563 katonát tartóztattak le országszerte a puccsal összefüggésben. Emellett a hadsereg öt tábornokát és 29 ezredesét leváltottak a belügyminiszter utasítására.
Ezzel egy időben a Béke otthon elnevezésű mozgalom, amely állítólag a hadsereg puccsistabarát erőit tömöríti, egy közleményben azt állította, hogy erőik eltökélten harcolnak. A szervezet egyben arra szólította fel a lakosságot, hogy biztonságuk megőrzése miatt maradjon otthon.
Élesen elítélte a törökországi puccskísérletet egy közleményében az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónok, Fethullah Gülen. Azt írta: „az elmúlt ötven évben mindig is szenvedtem a számtalan államcsínytől, különösen sértőnek érzem, hogy azzal vádolnak, bármilyen kapcsolat fűz ehhez (a mostani) puccshoz. Ezt határozottan cáfolom”. Hozzátette, hogy a lehető leghatározottabban elítéli a törökországi katonai hatalom átvételi kísérletet. Egy kormány hatalomra kerülése csupán egy szabad és igazságos választások útján történhet meg.
Korábban Recep Tayyip Erdogan államfő az 1999 óta az Egyesült Államokban élő hitszónokot vádolta azzal, hogy ő puccsisták felbujtója.
A két férfi egykoron szövetséges volt, Erdogan hasznot húzott a Gülen mozgalmi hálózatából, hogy megszerezze a hatalmat. Ezt követően azonban, 2013 végén, a hitszónok az állam első számú ellenségévé vált egy korrupciós botrány kipattanását követően, amely a mostani elnök köreit érintette. Erdogan azóta is azzal vádolja Gülent, hogy „párhuzamos államot” épít, amelynek célja félresöpörni mindazt, amit a hívei tagadnak.
Recep Tayyip Erdogan államfő a hajnali órákban Isztambulban nyilvánosan tett ígéretet arra, hogy a puccsistákat felelősségre vonják, Hangsúlyozta, hogy a török vezetés meghiúsította a puccskísérletet, amelyet – mint fogalmazott – Törökország egysége ellen szerveztek.
Elítélte a puccskísérletet az Európai Tanács elnöke. A török feszültséget és kihívásokat nem lehet fegyverekkel megoldani – jelentette ki Donald Tusk újságíróknak a mongóliai Ulánbátorban szombaton. Az Ázsia-Európa Találkozón (ASEM) tartózkodó tanácsi elnök hangsúlyozta: „katonai puccsnak nincs helye a modern Törökországban. Nincs alternatívája a demokráciának és a jogállamiságnak.”
Véleménye szerint korai lenne a puccskísérlet következményeiről beszélni. A fő kérdés az lesz, vajon milyen Törökország kerül ki a válságból – mondta, hozzátéve, döntő jelentőségű lesz nem csak ország, hanem a régió mellett az unió és Törökország kapcsolataira nézve is, hogy Ankara hogyan fogja tudni kezelni a következményeket.
A törökországi események összefoglalása
Az NTV hírtelevízióban közölte Binali Yildirim török kormányfő, hogy „katonai puccskísérlet van folyamatban Törökországban”. A puccsisták a hadsereg nevében közleményt adtak ki, amelyben bejelentették, hogy átvették a hatalmat „a demokratikus rend megőrzésének és az emberi jogok védelmének érdekében”. A CNN Türk tévé szerint túszokat ejtettek a török katonai főhadiszálláson Ankarában, köztük volt a vezérkari főnök is. Egy elnökségi forrás ezzel szemben arról próbálta meggyőzni a lakosságot, hogy Törökországban az államfő és a kormány kezében maradt a hatalom.
Erdogan – aki a puccskísérlet kirobbanásakor éppen nyaralt – szombatra virradóra kétszer is nyilatkozott, miközben sokáig nem lehetett tudni, hol is tartózkodik valójában. Először egyenes adásban szólalt meg a CNN Türk televízióban az egyik riporter mobiltelefonjáról. Akkor biztosította a lakosságot, hogy ő még mindig az ország államfője, és arra sarkallta az embereket, hogy tartsanak ki, menjenek ki az utcára. Leszögezte: a puccskísérletet a hadseregen belüli kisebb csoport hajtotta végre, úgy fogalmazott, hogy egy „párhuzamos struktúra” által bátorított lázadási kísérletről van szó.
Másodszor már az isztambuli repülőtéren beszélt az őt lelkesen fogadó tömeg előtt. Akkorra már úgy nyilatkozott:
a török vezetés meghiúsította a puccskísérletet, amelyet Törökország egysége ellen szerveztek, s akik ezt tették, „súlyos árat” fizetnek majd.
A két nyilatkozat között azonban számos médiajelentés látott napvilágot a különféle harci műveletekről. Korábban a média arról számolt be, hogy lezárták az isztambuli Boszporusz-hidat és a Győzedelmes Mehmed szultán hídját, a főváros, Ankara felett pedig katonai repülők és helikopterek repültek át, fegyverropogás hallatszott. Helikopterről tüzet nyitottak a török hírszerzés és rendőrség épületére Ankarában. A parlament épületét tankok vették körül, a török hadsereg lezárta az isztambuli repülőteret, felfüggesztették az összes járatot, valamint a katonák elfoglalták a kormány épületét Ankarában.
Az Anadolu hírügynökség szerint bombatalálat is érte a parlament épületét, a Reuters hírügynökségnek telefonon nyilatkozó török parlamenti képviselők arról számoltak be, hogy óvóhelyeken kerestek menedéket. Később további két bombatalálatról is hírt adtak. Erdogan már Isztambulban mondta, hogy miután elhagyta az Égei-tenger déli részén fekvő Marmarist, az ottani házát is bombázták.
Hírforrások szerint egy harci helikopter a TRT török állami televízió épületére támadt. A TRT adását felfüggesztették, miután puccsista katonák korábban behatoltak az épületbe, és felolvastatták közleményüket az egyik hírbemondóval. A CNN Türk hírtelevízió stúdióját szintén megtámadták, lövöldözés robbant ki. Az adás egy időre megszakadt, de később a kormányhadsereg visszavette az épületet, és a műsor is folytatódott.
A puccsista katonák tüzet nyitottak olyan civilekre, akik a hadsereg által megkísérelt hatalomátvétel elleni tiltakozásul megpróbáltak átkelni az isztambuli Boszporusz tengerszoros feletti hídon, többen megsebesültek.
Halálos áldozatokról is érkeztek jelentések. Sajtójelentések hat civil halálos áldozatról számolnak be Isztambulban. Ankarában pedig legalább 42 ember vesztette életét.
Szombat reggel már arról szóltak a hírek, hogy a puccskísérletet sikerült meghiúsítani. Legalábbis ezt mondta maga Erdogan Isztambulban, a miniszterelnök pedig így fogalmazott: „Az idióta puccskísérlet elbukott, a helyzetet gyakorlatilag ellenőrzés alatt tartjuk”. Tájékoztatták a lakosságot, hogy őrizetbe vették a puccskísérlet több vezetőjét: a török média szerint egy tábornokot és három alacsonyabb rangú katonát az isztambuli Atatürk repülőtér közelében fogták el, négy puccsistát, köztük egy tisztet pedig a TRT televíziónál „semlegesítettek”. Reggeli bejelentés szerint a puccskísérlettel összefüggésben több mint 130 embert vettek őrizetbe.
Több forrás szerint Muharrem Köse ezredes, egykori vezérkari törzstiszt volt a hatalomátvételi kísérlet szervezője. Az Anadolu úgy tudja, hogy Kösét márciusban eltávolították a vezérkari törzsből.
Más hírek ugyanakkor azt sejtetik, hogy szombat reggelre még korántsem volt teljes a puccsisták feletti győzelem.
Erdogan Isztambulban még nem tudta megmondani, hogy mi lett a vezérkari főnök sorsa. Még csak ezután jelentették a hírügynökségek, hogy harci gépek szálltak fel a lázadók gépeinek megsemmisítésére. Binali Yildirim miniszterelnök tévényilatkozatában arról is beszélt, hogy a zendülők Ankarában és Isztambulban továbbra is tüzelnek a levegőből, de hozzátette: a helyzet „minden percben egyre javul”, a hadsereg felső vezetésének nagy része most már ura a fegyveres erőknek.
Az átláthatatlan események közepette hajnalban a belpolitikai stabilitás, a demokrácia és a béke megőrzése mellett foglalt állást az ENSZ főtitkára, az Európai Unói több vezető tisztségviselője, Angela Merkel német kancellár, az amerikai elnök, az amerikai és az orosz külügyminiszter.
ROMÁN ELNÖK: A TÖRÖKÖK TÉRJENEK VISSZA A JOGÁLLAMISÁGHOZ ÉS AZ ALKOTMÁNYOS RENDHEZ!
Klaus Iohannis román államfő a demokrácia és a török nép által választott intézmények tiszteletben tartását sürgette szombaton a törökországi puccskísérletre reagálva. A román elnöki hivatal közleménye rámutat: Törökország stratégiai partnere Romániának, szövetségese a NATO-ban, stabilitása pedig fontos mind a térség, mind Európa, mind a nemzetközi biztonság szempontjából.
A görög és az iráni kormány is elítélte a török puccskísérletet
A görög kormány és a görög nép szoros figyelemmel követi a törökországi eseményeket – fogalmazott szombat reggeli Twitter-üzenetében Ciprasz, hangsúlyozva, hogy országa a demokrácia és az alkotmányos rend oldalán áll. Elítélte a törökországi puccskísérletet az iráni kormány is.
Az éjszakai, hajnali események itt olvashatók, galériával!
Puccskísérletek Törökországban
Katonai hatalomátvételre tett kísérletet szombatra virradóra Törökországban a hadsereg egy csoportja. Az EFE spanyol hírügynökség összeállítást készített a korábbi puccsokról.
1960. május 27-én Cemal Gürsel tábornok és az őt támogató – többnyire alacsonyabb rangú és fiatal – tisztek átvették a hatalmat a jobboldali Adnan Menderes kormányától, amelyet azzal vádoltak, hogy aláveti magát az Egyesült Államok akaratának, továbbá felelős az ország szegényedéséért. Létrehozták azt az alkotmányozó testületet, amely 1961-ben megalkotta az ország leghaladóbbnak tartott alaptörvényét. 1961. október 15-én a puccsisták befejezettnek nyilvánították tevékenységüket, és új választásokat írtak ki, de előtte még kivégezték Menderest és több miniszterét.
1971. március 12-én lemondani kényszerült Süleyman Demirel miniszterelnök, miután – alacsonyabb rangú, de haladó felfogású tisztek szervezkedését követően – a hadsereg memorandumot intézett a kabinethez. Ezt követően a puccsisták reformot indítottak az állami hierarchia átalakítására, illetve a kommunista eszmék beszivárgásának megakadályozására.
1980. szeptember 12-én Kenan Evren tábornok irányításával – az Egyesült Államok támogatásával – a hadsereg vezérkara hajtott végre puccsot, hogy pontot tegyen a radikális baloldali és a jobboldali szélsőséges mozgalmak közti évtizedes összetűzésekre, amelyek a polgárháború szélére sodorták az országot. A hatalomátvételt követően számos politikai vezetőt, aktivisták százait, szakszervezeti vezetőket és egyetemi tanárokat vetettek börtönbe. Az 1961-es alkotmányt eltörölték, és 1982-ben újat (konzervatívabbat) léptettek hatályba. 1983-ban választásokat is tartottak, de ebből a korábbi politikai elitet kizárták. Ez volt az eddigi legkegyetlenebb katonai puccs Törökországban: a hatalomátvétel heteiben és az azt követő hónapokban ötven embert végeztek ki, összesen 600 ezer embert vettek őrizetbe, és sokan meghaltak a kínzásokban is.
1997. február 28-án a hadsereg 18 pontos memorandumot terjesztett Necmettin Erbakan kormánya elé, a miniszterelnök gyújtó hangú iszlamista beszédei miatt. A lépéssel sikeresen kiprovokálták Erbakan lemondását – ez június 18-án történt meg -, így a hatalomátvétel vértelenül folyt le. Ezt az esetet azóta is virtuális vagy posztmodern puccsként emlegetik.