- A szerbek hajlandóak változni a fejlődés érdekében – mondta Aleksandar Vucic.
- A több évtizedes gondok után Szerbia végre jó kapcsolatokat ápol a Nyugattal és az Egyesült Államokkal.
- A beiktatási ünnepségen részt vevő Orbán Viktor szerint a szerb elnöknek nincs szüksége tanácsokra.
- A belgrádi eseményen számos más ország is vezető közjogi méltósággal képviseltette magát.
Hozzátette: a szerbek szeretik hazájukat, de hajlandóak megváltoztatni azt, és megváltozni is a fejlődés érdekében. Mint mondta: sok rossz származott ebből az országból, de a szerbek hajlandóak változni a fejlődés érdekében.
„Annyi háború formálta ezt az országot, hogy már csak békét szeretnénk”
– húzta alá.
Szerbia évszázadok küzdelméből született meg, az itt élők pedig ugyanolyan erősen tudnak szeretni, mint gyűlölni, és néha nem tudják, éppen melyiket is kellene tenni – hangsúlyozta beszédében a szerb elnök.
Úgy folytatta, „könnyebben adjuk életünket a hazánkért, mint hogy inkább élnénk benne (.), számunkra a holnap a legrémisztőbb szó, mert folytonosan a múltban élnénk, a mával ugyanis nem tudunk mit kezdeni”. Szerbia azonban hajlandó a változásra és a fejlődésre – tette hozzá.
A több évtizedes gondok után Szerbia végre jó kapcsolatokat ápol a Nyugattal és az Egyesült Államokkal
– magyarázta Aleksandar Vucic, kiemelve, hogy a kapcsolatok további megerősítésére törekszik, emellett ugyanakkor az Oroszországgal fenntartott hagyományosan jó kapcsolatot sem kívánja megszakítani.
Belgrád igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni a térségben, Magyarországgal például minden korábbinál jobb a viszony – magyarázta.
Ennek a jó kapcsolatnak a megerősítéseként
a beiktatáson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki a szerbiai közszolgálati televízió kérdésére, miszerint milyen tanácsot adna Vucicnak, kijelentette: a szerb elnöknek nincs szüksége tanácsokra.
Elmondta, egyenesen Brüsszelből, az EU-csúcsról érkezett a szerb fővárosba, és csak néhány szóban közölte a szerb elnökkel az ott elhangzottakat, így a migrációs válságról is beszélt, ez ugyanis mindkét országot érinti. Hozzáfűzte azonban, hogy
ez a nap nem a munkáról szól, hanem az ünneplésről és a tiszteletadásról.
Aleksandar Vucicot április 2-án választották meg Szerbia köztársasági elnökévé, előtte az ország miniszterelnöke volt.
A beiktatási ceremónián részt vett többek között Kolinda Grabar-Kitarovic horvát, Borut Pahor szlovén, Filip Vujanovic montenegrói és Gjorge Ivanov macedón elnök, a háromtagú boszniai államelnökség mindegyik tagja, Ilijana Jotova bolgár alelnök, valamint Christian Kern osztrák kancellár.
Az Európai Uniót Johannes Hahn bővítési biztos, Oroszországot Dmitrij Rogozin kormányfő-helyettes, Németországot pedig Gerhard Schröder egykori német kancellár, Angela Merkel különmegbízottja képviselte.
Jelen volt Ralph Fiennes brit színész is.
A beiktatáson az egykori jugoszláv, illetve szerb elnökök közül hárman is jelen voltak, Vojislav Kostunica (2000-2003) azonban jelezte, külföldi tartózkodása miatt nem tud jelen lenni az eseményen. Boris Tadic (2004-2012) pedig leszögezte, esze ágában sincs elmenni a beiktatásra, ugyanis egyáltalán nem ért egyet azzal a politikai berendezkedéssel, amely az utóbbi időszakban Szerbiában kialakult.
A szerb sajtó a beiktatási ceremónia előkészületeivel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy korábban egyik elnök sem rendezett ekkora ünnepséget elnökké választása alkalmából, a legtöbben csak a parlamentben tettek esküt az alkotmányra, és a szerb politikusokon kívül legfeljebb a külföldi diplomaták vettek részt az eseményen.
A pénteki rendezvényről a szerb sajtó már a szervezés idején azt mondta, hogy a legnagyobb diplomáciai esemény lesz Josip Broz Tito egykori örökös jugoszláv elnök 1980-as temetése óta: azon 38 állam-, illetve kormányfő vett részt, Vucic beiktatásán pedig körülbelül húsz vezető külföldi politikus volt jelen.