Áder János a lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda meghívására vesz részt a poznani központi évfordulós megemlékezéseken.
Összefoglalva a poznani felkelés történéseit, a magyar köztársasági elnök úgy értékelte: Lengyelországban akkor kimondták az igazságot, lelepleződött a kommunista diktatúra embertelen természete. „A poznani munkások nemcsak a jussukért indultak harcba, hanem egész ellopott életüket akarták visszakapni, kenyeret követeltek és szabadságot” – fejtette ki Áder János.
„Az utcára vonulók nem születtek hősnek, nem kértek lehetetlen dolgokat, csak azt, ami nélkül nem lehet emberhez méltó életet élni” – folytatta, hozzátéve: a szocializmusban ez azonban több volt, mint amit a vezetés tolerálni tudott.
Az 1956-os események során megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritásról beszélve Áder János elmondta: október 23-án lengyel zászlók is lógtak budapesti utcákon.
A lengyelek és a magyarok mindig is „a szabadság éltető levegőjére vágytak”, 1956-ban pedig a két nemzet „szabadságvágya úgy csengett össze, mint a verssorok végén a rímek” – mondta Áder János.
Rámutatott: az 1956-os magyar forradalomnak nyújtott lengyel humanitárius segítség „több volt, mint amit Budapest kapott az összes többi országtól együttvéve”.
„1956-ban mi – lengyelek és magyarok – ismét bebizonyítottuk, hogy a szabadság nemzetei vagyunk, ez a mi politikai örökségünk, vigyázzunk rá” – hangsúlyozta a magyar államfő.
Andrzej Duda lengyel államfő esti beszédében így emlékezett: „az emberek ’56-ban két egyszerű dolgot követeltek: kenyeret és szabadságot, ám valójában a méltóságukért harcoltak, amelytől megfosztotta őket a hatóság. Az a hatóság, amely magát a nép kormányának nevezte, miközben nyomorba taszította a népet.” A lengyel elnök hangsúlyozta, hogy egész Lengyelország támogatta a poznani munkásokat.
Az ünnepségen felolvasták Beata Szydlo miniszterelnöknek a 60 évvel ezelőtt történtekről megemlékező levelét.
Áder Jánost a lengyel államfő kedd délután a poznani Adam Mickiewicz egyetemen fogadta, kétoldalú egyeztetés után a két elnök ellátogatott a Poznani Felkelés Múzeumába, megkoszorúzták a katyni és szibériai elhurcoltak emlékművét. A központi megemlékezés előtt részt vettek a felkelés résztvevőiért felajánlott, Stanislaw Gadecki poznani érsek és Wojciech Polak lengyel prímás által bemutatott ünnepi szentmisén. Az est Jan Komasa neves lengyel filmrendező multimediális előadásával zárul.
A lengyel vezető politikusok közül az esti megemlékezésen Andrzej Duda mellett a közönség soraiban Piotr Glinski kormányfőhelyettes, valamint Pawel Szalamacha pénzügyminiszter ült, jelen volt és beszédet mondott Lech Walesa volt elnök. A lengyel politikusok érkezését és beszédét a nagy számban összegyűlt közönség egy része tapssal, másik fele pedig fütyüléssel fogadta.
Az ünnepség helyszínén számos jobboldali tüntető is összegyűlt, akik a „Nem akarjuk a német Európai Uniót”, a „Vége a negyedik birodalomnak” feliratú transzparenseket vitték, hazafias és kommunistaellenes jelszavakat skandáltak.
A poznani felkelés a lengyel munkások 1945 utáni első nagy, a kommunista rendszerrel szemben fellépő tiltakozó megmozdulása volt. Két napig tartott, a rendőrség és a katonaság kegyetlenül vérbe fojtotta, 58 felkelő életét vesztette, több száz megsebesült, sokakat bebörtönöztek. Lengyelországban június 28-a 2006 óta nemzeti emléknap.
Februárban a magyar Országgyűlés, valamint a lengyel szejm és szenátus a poznani kommunistaellenes felkelés és az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójának emléket állítva, a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánította 2016-ot.