Sunyi az egész európai uniós bürokrata elit menekültprobléma-kezelése. Képmutató módon keresik a megoldást az illegális bevándorlás szabályozására, állítólagos megállítására, miközben folyamatosan, ellenőrizetlenül áradnak az idegenek Európába, anélkül, hogy bármi érdemlegest tennének ellene. Pusztán azon meditálnak, hogy milyen módon, hogyan teríthetnék szét az egész kontinensen a betolakodókat.
Hamisságukat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy következetesen menekülteknek nevezik a többnyire ide irányított vagy a munka nélkül való jólét reményében idetolakodottakat. Holott menekülni nem valamibe, hanem valamiből lehet. Menekülni a borzalomból a nyugalomba, de nem a nyomorból a jólétbe lehet. Ezt ma már minden józanul gondolkodó ember látja Keleten és Nyugaton egyaránt, felismerve, hogy a migránsáradattal Európa nemzetállamiságának lerombolása a célja „valakiknek”.
Az Európai Unió Jean-Claude Juncker–Angela Merkel–Martin Schulz kollaboráns trojkája azonban cinikusan továbbra is az európai népek szolidaritásának szükségességét szajkózza, gigászi méretű büntetéssel fenyegetve azokat, akik nem akarnak beállni a sorba.
Képmutató (sunyi) az USA a maga birodalmi politikájával, amelyet van merszük demokráciaexportnak, netán az elnyomott népek felszabadításának nevezni. A NATO, az USA ökle, sunnyogva hallgat, miközben Európát elönti a migránsáradat. A NATO alapszabályi kötelessége, hogy minden politikai és katonai eszközt igénybe vegyen a tagországok (közte egész Európa) szabadságának és biztonságának megőrzése érdekében.
Európa népei talán a NATO fennállása óta nem voltak akkora veszélyben, mint a napjainkban kibontakozó folyamatos, ellenőrizetlen, zömében katonakorú férfiak beözönlése okozta fenyegetettség idején. Az elmúlt egy év alatt másfél millióan jöttek be Európába az idegenek, és jönnek szakadatlanul, megállás nélkül. Ha ebben az ütemben áradnak, a számuk rövidesen elérheti akár a tízmilliót is.
Martin Schulz EU-bürokrata szerint ez nem jelenthet problémát a több mint 500 milliós Európának, „ha megosztjuk a terheket”. De miért kell ezeket az embereket egyáltalán beengedni, befogadni Európába? Ezek nem menekültek, de még ha azok is lennének, minek jönnének országokon, földrészeken, árkon-bokron át, a több ezer kilométerre lévő Európába védelemért? A védelmet a hazájukkal szomszédos országokban is megkaphatnák.
Miért nem állítja meg őket a NATO az Európai Unió határainál? Már a török–görög határon? A NATO haditengerészete pillanatok alatt lezárhatná a Törökország és Görögország közötti tengerszorost, ráadásul mindkét ország NATO-tagállam.
De a sunyi NATO inkább Oroszországra mutogatva kiált farkast, miközben a világuralmi vágyakat dédelgető nemzetközi pénzoligarchia céljait támogatja, és esze ágában sincs Európa megszállását megállítani, meggátolni.
Az Iszlám Államot miért nem számolja már fel a NATO? Miért engedi, hogy az európai népeket is fenyegesse, gyilkolja ez a terrorbanda? Miért nem likvidálja őket? Miért nem érzi szükségét Európa megvédésének? Ma nem az oroszoktól kell védeni Európát. Nem Oroszország fenyegeti az európai népek békéjét, biztonságát, szuverenitását. Kit véd ma a NATO, és hogyan? Úgy, mint a Varsói Szerződés védte annak idején a „béketábor” tagállamait? Amelyeknek inkább kellett félniük a saját katonai szövetséges haderőtől, mint az „ellenségtől”. (Lásd: 1956, Budapest, 1968, Prága, 1981, Varsó.)
És itt vannak a hazai sunyik. Az MSZP gyáva sumákjai, akik a betelepítési EU-s szándék megakadályozására szolgáló népszavazásról a parlamenti voksolás során nem tudták eldönteni, hogy a nép elárulásának melyik formáját válasszák. Tartózkodjanak vagy „nem” gombot nyomjanak? Inkább úgy tettek, mintha ott sem lettek volna az Országházban.
Abban a gyönyörű épületben, ahova még látogatóként sem lenne szabad belépniük, nemhogy képviselőként. Sunyi a Jobbik is, hiszen álságosan az alaptörvény módosításával akarná távol tartani a betolakodni szándékozókat, mert tudja, hogy az alaptörvény módosításához kétharmados többség kell, amihez a Jobbik szavazataira is szükség lehetne, aminek megkérhetné az árát.
A sunyiság kora azonban lejáróban van. A szomszédos osztrákok már elküldték a sunyiba a kétszínű, sumák Werner Faymannt, és nem kerülheti el a sorsát a Juncker–Merkel–Schulz trojka sem. A rendes ember nem sunyi, hanem egyenes jellem, aki ha történetesen politikus, akkor a népéért, a nemzetéért dolgozik, él és hal, ha kell.
A szerző nyugalmazott ügyvéd