Óriási ígéret vagy nagy veszedelem – ezt a jövőt tárta a világ elé Donald Trump, amikor kedden – szülővárosában, New Yorkban – először szólalhatott fel az ENSZ közgyűlése előtt. Rendkívül nagy várakozással kísért beszédében az ENSZ-szel szemben leplezetlenül kritikus amerikai elnök ostorozta az iszlám fundamentalizmust és az elődje, Barack Obama által tető alá hozott iráni atommegállapodást, valamint az antidemokratikus venezuelai vezetést is, de a legegyértelműbb fenyegetést a rakétaindításokkal és atomkísérletekkel provokáló Észak-Koreának tartogatta.
– A Rakétás öngyilkos küldetést hajt végre – mondta Trump Kim Dzsong Un phenjani diktátorra utalva, és azt üzenve neki: a nukleáris leszerelés az egyetlen lehetősége. – Ha az Egyesült Államok önmaga vagy szövetségesei megvédésére kényszerül, nem lesz más választásunk, mint hogy teljesen elpusztítsuk Észak-Koreát – fogalmazott az elnök, aki ugyanakkor köszönetet mondott Kínának, Oroszországnak és más államoknak is, hogy a világ diplomáciája közös erőfeszítéssel igyekszik Phenjant jobb belátásra bírni.
Trump többször is használta az erős, szuverén nemzetek kifejezést – szerinte ezeké a jövő.
– Mindig is Amerikát fogom az első helyre tenni – ismételte meg választási jelszavát, ugyanezt tanácsolva a világ vezetőinek, mert – mint érvelt – a saját népüknek tartoznak felelősséggel.
– A szuverén államokban az embereknek meg kell adni, hogy kezükbe vegyék a jövőjüket és irányítsák sorsukat – hangsúlyozta.
Trump még hétfőn beszélt az ENSZ égető reformjáról. Most, a világszervezet előtt bemutatkozva békülékenyebb hangot ütött meg, mint decemberben, amikor egyszerűen csak úgy fogalmazott: „Az ENSZ-nek nagyszerű lehetőségei vannak, de egyelőre csak olyan klub, ahol az emberek összejönnek, beszélgetnek és jól érzik magukat. Szomorú!” Hétfőig 128 ország, az ENSZ-tagállamok több mint fele biztosította támogatásáról Trump tíz pontból álló reformtervét, amely – António Guterres ENSZ-főtitkár szerint is – egyszerűsítené a döntéshozatali folyamatot, visszaszorítaná a bénító bürokráciát, nagyobb átláthatóságot,
hatékonyságot és elszámoltathatóságot jelentene. Ugyanakkor Kína és Oroszország is jelezte, nem támogatja Washingtont. Moszkva szerint az ENSZ nem szorul nagyobb reformra, a változtatásokat pedig tárgyalásokkal, nem pedig egy amerikai deklarációhoz való csatlakozással kell végrehajtani. Trump viszont jelezte: nem járja, hogy országa csak egy a világszervezet tagállamai közül, míg a költségeit 22 százalékban viseli – és így is szervezetlenséggel szembesül.
Nemcsak Trump, de a közgyűlés előtt ugyancsak most debütáló ENSZ-főtitkár, António Guterres is úgy vélte, az ellenőrizetlen migráció világos kockázatokkal jár, az egyes országoknak jogukban áll megvédeni a határaikat.
Diplomáciai kézfogások
Kétoldalú megállapodásokat is aláírt és számos találkozót bonyolított le New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakához kapcsolódóan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. – Magyarország kezdeményezően lép fel a Közép-Európa és Közép-Ázsia közötti együttműködés tekintetében, különösen azért, mert az Európai Unió most kezdi meg a közép-ázsiai stratégia kidolgozását – közölte. Így várhatóan a jövő év elején Budapesten találkoznak a visegrádi négyek és a közép-ázsiai országok külügyminiszterei. Szijjártó elmondta: Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel immár hagyományosan minden ENSZ-közgyűlés ülésszak alkalmával találkoznak. Most alapvetően a gazdasági együttműködésről egyeztetnek, tekintettel a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb projektjére, a paksi atomerőmű bővítésére. Emellett a héten útjára indították a Nemzetközi Beruházási Bank által finanszírozott első magyarországi beruházást, és mivel Magyarország – Oroszország és Bulgária után – a harmadik legjelentősebb részvényesként lépett be újra a bankba, annak magyarországi tevékenysége nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy magyarországi beruházások finanszírozásában előreléphessenek, vélekedett a miniszter. Szijjártó Péter tegnap többek között a tunéziai és a horvát külügyminiszterrel, valamint az Arab Liga főtitkárával is tárgyalt. A miniszter közölte: hazánk felvette a diplomáciai kapcsolatokat Palauval. Mint elmondta, 2011-ben hozott határozatot a köztársasági elnök arról, hogy Palauval és több csendes-óceáni szigettel diplomáciai kapcsolatot kell létesíteni, de ez eddig nem történt meg. (MTI)