Érdekes forgatókönyvet vázolt egy esetleges amerikai megelőző csapásról a The Aviationist cikkében: az írás szerzője, aki egykoron maga is vadászpilóta volt, úgy véli, összesen 4 fázisa lenne az amerikai támadásnak. És egyik halálosabb lenne a másiknál.
Azt ugyan nem tudja megírni, hogy mikor történhet egy ilyen megelőzős csapás, de elöljáróban annyit biztosra vesz, hogy az elmúlt hónapok médiaszereplései ellenére nem a szuperszonikus (1,2 Mach végsebességű) B-1B „Lancer” nevű bombázóknak jutna a főszerep, hanem sokkal inkább a már közel 30 éve hadrendbe álló Tomahawk robotrepülőgépek (cirkálórakétáknak is nevezi őket a szakirodalom) és a B-2 „Spirit” lopakodó bombázók lennének elsősorban első támadófázisok főszereplői.
Azt is megjegyzi, hogy a négyből a legelső szakasz már folyamatban van:
1. fázis – Felderítés és a támadóerő összegyűjtése
Az űrből és a levegőből szinte biztos, hogy az amerikai hadvezetés naprakész információkkal rendelkezik az észak-koreai haderőről, illetve annak bázisai körüli mindennapokról, valószínűleg a HUMINT, azaz az emberi erőforrásokon alapuló hírszerzés terén lehet hiányossága a Pentagonnak (valószínűleg az északon lévő dél-koreai hírszerzőkre támaszkodhatnak csak az amerikaiak).
Ami a támadáshoz szükséges haderőt illeti, Trump amerikai elnök napokkal ezelőtti twittjében úgy fogalmazott, hogy „lock&loaded”, tehát valószínűleg a támadásra kijelölt légi és vízi egységek a számukra kijelölt tengeri pozícióban, ill. repülőtéren várják harcra készen a támadási parancsot.
2. fázis- Jön a „cirkálórakéta-eső”
A 7. flotta kijelölt egységeiről – hajókról, tengeralattjárókról – akár 100 Tomahawk típusú, hagyományos és speciális (de nem nukleáris) robbanófejjel ellátott robotrepülőgép indítása várható a kijelölt észak-koreai célpontok felé.
Mivel az észak-koreai légvédelem főleg elavult csöves tűzfegyverekből állhat az elérhető információk alapján, ezért valószínűleg a többségük célba is fog érni – minden bizonnyal éppen a légvédelem meggyengítése lesz az első fázis célja.
3. fázis – Célzott bombatámadások
Amerikai szárazföldi és csendes-óceáni repülőterekről (Guam, Okinawa) felszálló pár B-2-es bombázó jelentheti a 3. fázis megkezdését, amelyek akár 30 ezer fontos, azaz 13 tonnás GBU-57A/B bunkerromboló bombáikkal a megerősített és/vagy hegy alatti parancsnoki vagy rakéta-előállító bázisokat támadnák.
Mivel az észak-koreai légvédelem főleg elavult csöves tűzfegyverekből állhat az elérhető információk alapján, ezért valószínűleg a többségük célba is fog érni – minden bizonnyal éppen a légvédelem meggyengítése lesz az első fázis célja.
Ezután repülhetnek be az észak-koreai légtérbe azok a B-1B és B-52-es bombázók, amelyek az amerikai stratégiai légierő gerincét képezik.
A küldetésük során elképzelhető, hogy akár 14 ezer kilométert fognak a pilóták repülni, azaz mondhatni, többet, mint az Egyenlítő, és valószínűleg ebben a fázisban már lehet számítani az 1. fázist túlélő észak-koreai légvédelem ellentevékenységével, ami szintén nehezítheti a pilóták dolgát, és akár amerikai gépek elvesztésével járhat.
4. fázis – Vadászok végjátéka
A lehetséges megelőző csapás utolsó szakaszában az amerikai légierő és haditengerészet vadászbombázói és vadászrepülőgépei juthatnak feladathoz és szóhoz.
Az F-15-ös, F-16-os és F-18-as harci gépek feladata az lehet az elképzelt forgatókönyv szerint, hogy a Szöul és egyéb dél-koreai célpontok elleni bosszúcsapáshoz készülő észak-koreai tüzérségi állásokat és mobil rakétakilövőket megsemmisítsék, valamint megakadályozzák az észak-koreai szárazföldi hadsereg esetlegesen előrenyomulását (milliós hadseregről lehet szó, ami még elavult haditechnikával is nagy veszélyt jelenthet Dél-Koreára).
A cikkszerző az elektronikai hadviselést is külön megemlíti, erről bővebben a hirado.hu oldalra kattintva lehet olvasni.
Trump: Kim Dzsong Un bölcs és jól megindokolt döntést hozott
Kim Dzsong Un nagyon bölcs és jól megindokolt döntést hozott – írta Twitter-profilján szerdán Donald Trump amerikai elnök, reagálva arra, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető előző nap úgy fogalmazott, hogy „még egy ideig” figyelemmel kíséri az Egyesült Államok cselekedeteit, mielőtt döntést hozna a Guam amerikai külbirtok ellen indítandó rakétatámadásról. Az amerikai elnök Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy a másik lehetőség, a Guam elleni rakétatámadást elhatározó döntés „katasztrofális és elfogadhatatlan” lett volna. Guam szigetén az amerikai haderő számos hadászati jelentőségű katonai létesítménye található. Az észak-koreai vezető országa rakétaerőinek főhadiszállásán tett hétfői látogatásakor ugyanakkor aláhúzta: kész elrendelni a támadást, s úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok már érzi a „hurkot a nyaka körül”, amit saját háborús csörtéje váltott ki. Hangsúlyozta: a Koreai-félszigeten kialakult feszültségek tükrében, az amerikaiak „józanul mérlegeljék, mit nyerhetnek és mit veszthetnek”.
Észak-Korea és az Egyesült Államok a múlt hét óta egymást fenyegeti katonai akcióval. Donald Trump amerikai elnök kedden „olyan tűzzel és haraggal” fenyegette meg Phenjant, „amilyet még nem látott a világ”, ha Észak-Korea tovább fenyegetné az Egyesült Államokat, később azonban már visszafogottabban nyilvánult meg. Phenjan ugyanakkor szerdán bejelentette, hogy komolyan fontolgatja négy ballisztikus rakéta indítását Guam irányába.
James Mattis amerikai védelmi miniszter arra figyelmeztette hétfőn Észak-Koreát: amennyiben rakétát indít az Egyesült Államok ellen, a konfliktus háborúvá szélesedhet.