„Világ vezetői, az emberek és a bolygó sorsa most a ti kezetekben van!” – szólította fel az ENSZ-klímacsúcs megnyitóján összegyűlt vezetőket Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. A tárgyalások a következő két hétben zajlanak, a világ 195 országa részvételével. De mi is pontosan a tét? „Az ezredforduló óta már a saját bőrünkön érezhetjük a természet jelzéseit” – mondta Áder János felszólalásában. A köztársasági elnök a megnyitón egy visszatérő álmáról beszélt, melyben a még meg nem született unokája kéri számon azt, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímaváltozás negatív hatásait. A környezetvédők szerint ugyanis ha nem sikerül elkerülni a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt maradását a század végéig, az visszafordíthatatlan következményekkel jár majd. Bár a prognózisok eltérőek, a legkonzervatívabb klímaváltozás-modellek szerint is komoly átlaghőmérséklet-növekedés, tengerszint- és vízhőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás is várható.
Már most elkerülhetetlen a tengerszint minimum 1 méteres emelkedése az elkövetkező 100-200 évben a NASA előrejelzése szerint, mely számos sziget, illetve Dánia, Velence, Florida, valamint számos dél-amerikai, afrikai ország, illetve Ausztrália egyes részeinek eltűnését prognosztizálja. „Az óceánok emelkedő hőmérséklete pusztítást okoz majd a halállományokban, míg a Föld hőmérséklet-növekedése a sivatagok kiterjedését okozza” – fogalmazott David Attenborough brit természettudós. Mindez pedig az aszályos időszakok növekedését, vízhiányt, élelmiszerválságot és újabb migrációs nyomást okozhat. Bár egyes szakértők szerint az emberi tevékenység nincs jelentős hatással a globális klíma változására, a károsanyag-kibocsátás csökkentésének szükségességével kapcsolatban azért a legtöbb vélemény összecseng.
A döntés pedig most a kormány- és államfők kezében van, de a legnagyobb kibocsátók, így Kína, az Egyesült Államok, az EU, India, Oroszország, Japán és Brazília hajlandósága lehet a leginkább meghatározó. Az előző konferencia óta hatalmas előrelépést jelent, hogy Kína a „rosszfiú” szerepéből a klímavédők csapatába látszik átigazolni. Az USA elnöke is elkötelezett a klímavédelem mellett, mely második ciklusa egyik legfőbb prioritása. „Az USA nemcsak elismeri szerepét a probléma kialakításában, de vállaljuk a felelősséget, hogy tegyünk is ellene” – fogalmazott a megnyitón Barack Obama, aki egyébként máris figyelmen kívül hagyta az ENSZ kérését, és a megengedett 3 perc helyett 14 percig szónokolt. Bár az egyezményhez csatlakozott 195 ország közül 183 tette meg felajánlását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ezek betartásával még mindig teljesül a 2 fok alatti cél. „A legnagyobb veszély most az, hogy túl alacsony célt tűzünk ki” – mondta a rendezvény házigazdája, Francois Hollande francia államfő.