A rendkívüli állapot ellenére ma megkezdődik Párizsban a két hétig tartó ENSZ-klímacsúcs, a megnyitón jelen lesz Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár is. A cél egy olyan globális klímavédelmi egyezmény tető alá hozása, amelynek segítségével a föld légkörének felmelegedése két Celsius-fokban maximálható az iparosodás előtti mértékhez képest. A remények szerint elfogadásra kerülő új nemzetközi megállapodás az 1997-ben kialkudott és 2020-ban lejáró kiotói jegyzőkönyv helyébe lép.
Az országok az ENSZ kérésére már a találkozó előtt benyújtották vállalásaikat arra nézve, mennyiben járulnak hozzá az üvegházhatású gázok csökkentéséhez. A találkozó legnagyobb feladata most, hogy ezeket kötelező érvényű formába öntse, hogy ne ismétlődjön meg Kiotó, amikor is számos ország megszegte vagy alá sem írta a vállalásokat. Bár az előzetesen bejelentett nemzeti hozzájárulások így sem biztosítják a 2 Celsius-fok alatt maradást, jó jelnek tekinthető, hogy a legnagyobb kibocsátók, így Kína, az Egyesült Államok és India is hajlandó a tárgyalásra, sőt, Peking és Washington a klímaharc élére állt. Mindezzel párhuzamosan a hét legnagyobb gazdasági hatalom, a G7 is jelzésértékű megállapodásban határozta el, hogy az évszázad végére nullára csökkenteni a fosszilis üzemanyagokból származó kibocsátásait. A párizsi csúcs célja, hogy a vállalások betartását rendszeresen ellenőrizzék, és mértékét felülbírálják a globális célok érdekében.
Persze naivitás volna azt gondolni, hogy a konferencia csak a bolygó megmentéséről szól. „Ezek az országok azért lépnek fel a klímaváltozás ellen, mert látják, hogy ez jó a gazdaságuknak. Ez a vállalások legerősebb hajtóereje” – mondta Christina Figueres, az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének főtitkára. A vállalások mértéke mellett nagy vita várható a finanszírozás kérdésében is, hiszen a fejlődő országok, amelyek megkövetelik a jogot a felzárkózáshoz, anyagi támogatást várnak el klímacéljaik megvalósításához. Az ipari országok ugyanis korábban ígéretet tettek, hogy 2020-tól a szegény országok évente 100 milliárd dollárt kapnak. Az összeg azonban még nem áll rendelkezésre, vita tárgyát képezi, hogy ez állami vagy privát befektetésekből származzon, és a finanszírozott ügyek köre is kérdéses. A kormányok motiválása céljából mintegy 150 országban tartanak tüntetéseket a klímaváltozás elleni küzdelmet pártolók, Ausztráliától a Fülöp-szigetekig, Japánig és Bangladesig 2300 rendezvényt tartanak.
A készülődést csak nehezíti a párizsi terrortámadást követő szükségállapot, ami miatt a francia fővárosban megsokszorozták a biztonsági intézkedéseket. November 13-a óta egyébként csaknem ezer embertől tagadták meg a belépést az országba, amelynek határait mintegy 15 ezer rendőr, csendőr és vámtisztviselő őrzi. Mindennek ellenére Francois Hollande francia elnök szombaton közölte, a nemzetközi klíma-csúcstalálkozó számos előirányzott eseményét rendben megtartják.
Ellepte a szmog Pekinget
Míg Párizsban az éghajlatváltozás megállítására készülődnek, a kínai fővárosban a károsanyag-kibocsátás drasztikus jelei mutatkoznak. Szombaton Pekingben a légszennyezettség elérte a veszélyes szintet, szürke szmog lepte el a fővárost, a látótávolságot néhány száz méterre csökkentve. A lakosságnak azt tanácsolták, keddig, amikorra erős északi szél várható, maradjon zárt helyen. A hatóságok szerint a légszennyezés legfőbb oka a tél kezdetével beindult széntüzeléses fűtés, de adódhatott gyárak illegális károsanyag-kibocsátásából is. A 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű részecskékből álló szálló por mennyisége szombaton 391 mikrogramm volt köbméterenként Pekingben, pedig 25 mikrogramm feletti szennyezettség már veszélyes az Egészségügyi Világszervezet szerint. (Z. R.)