Az EU lisszaboni szerződésének hetedik cikkelye szerinti eljárást az európai alapértékek súlyos sérelme esetén lehet megindítani egy tagállammal szemben, és egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból. Miután októberben az Európai Parlament Orbán Viktor politikájával elégedetlen liberális frakciója sikertelenül igyekezett ilyen eljárást indítani Magyarország ellen – a néppárti és a szocialista képviselők ellenállása miatt megbukott a kezdeményezés –, az Európai Humanista Föderáció nevű radikális baloldali szervezet most egy másik úton, az úgynevezett polgári kezdeményezéssel próbálja meg lejáratni hazánkat. A polgári kezdeményezés szerint amennyiben az EU legalább hét tagországának egymillió állampolgára aláírásával támogat egy kezdeményezést, azzal az Európai Bizottságnak kötelessége foglalkoznia, meg kell vitatnia, bár nem köteles döntést hozni az ügyben.
Ahhoz, hogy a szóban forgó baloldali szervezet, az Európai Humanista Föderáció (EHF) megkezdhesse az aláírásgyűjtést, az Európai Bizottság vezető politikai testületének, az úgynevezett biztosok kollégiumának a jóváhagyására volt szükség, és ezt a jóváhagyást kedden Strasbourgban meg is kapta az EHF, jelentette tegnap az Index uniós forrásokra hivatkozva. A hírportál úgy tudja, a döntés úgy született meg, hogy azon a Magyarország által delegált európai biztos, Navracsics Tibor nem vett részt, előre bejelentett hivatalos elfoglaltsága miatt. „Nehezemre esik elfogadni, hogy egy ilyen döntést az egyetlen olyan kollégiumi ülés napirendjére kellett kitűzni, amelyről hiányoztam az elmúlt két hónapban, anélkül, hogy előtte konzultáltak volna velem” – áll a magyar biztos levelében, amelyben tiltakozik a bizottság eljárása miatt.
Lapunk úgy tudja, az Európai Bizottság a szóban forgó kérdéssel kapcsolatban bizonytalan volt, a vita során ugyanis felmerült, lehetséges-e egyáltalán a hetedik cikkely ügyében polgári eljárást kezdeményezni, vagy pedig annak érzékeny politikai témája miatt ez kívül esik az Európai Bizottság hatáskörén. Frans Timmermans, az Európai Bizottság holland alelnöke úgy vezette elő a napirendi pontot, mint amelynek a jogi megítélése egyértelmű: az ügy intézményi kérdés és nem Magyarországról szól. A vitában Valdis Dombrovskis lett és Johannes Hahn osztrák biztos fogalmazott meg határozott ellenvéleményt, mondván, éppen intézményi szempontból teremt megengedhetetlen precedenst, amennyiben ilyen tárgyban polgári kezdeményezést elfogadnak.
Véleményükkel egyetértett a belga Marianne Thyssen és a finn Jyrki Katainen, tudta meg a Magyar Idők. A hazánk lejáratásáról szóló kezdeményezés jóváhagyását tehát elsősorban a néppárti, azaz a kereszténydemokrata, konzervatív biztosok egy része utasította el, amiből kitűnik: politikai hovatartozás szerint zajlott a szavazás. Végül az a többségi döntés született, hogy intézményi szempontból nem lehetne igazolni a kezdeményezés visszautasítását, így a biztosok többsége a nyilvántartásba vételről határozott. Az Index szerint a biztosok egyelőre csak politikai hozzájárulást adtak, a hivatalos döntésről a testület hétfőn ad tájékoztatást.
Az Európai Humanista Föderáció kezdeményezése szerint Orbán Viktor kormánya sorozatosan megsérti a jogállamiság alapvető elveit, ezért aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy a „magyar ügy” a miniszterek tanácsa elé kerüljön, ők pedig reményeik szerint elmarasztalják hazánkat, akár szavazati jogát is megvonják. Az említett folyamat szerint az EU intézményei megvizsgálják a demokrácia állapotát az országban, a problémás területekkel kapcsolatban pedig kérdéseket intéznének a magyar kormányhoz. Pierre-Arnaud Perrouty, az EHF ügyvezető igazgatója szerint abból adódhat bizonytalanság a jogalkalmazók részéről, hogy korábban nem indítottak még polgári kezdeményezést a hetedik cikkely életbe léptetéséről, ezért nincs precedens. – Politikailag érzékeny ügy, de a jogi megfogalmazás világos: az EU-s alapszerződés kimondja, ahol az emberek megítélése szerint uniós „jogi aktus” elfogadására van szükség ahhoz, hogy az uniós szerződéseket végre tudják hajtani, ott indulhat polgári kezdeményezés – nyilatkozta Perrouty az Indexnek.
A polgári kezdeményezés egyébként eddig nem bizonyult hatékonynak. Az ötven próbálkozásból húszra az Európai Bizottság azt mondta, nem illetékes a kérdésben. Tizenegy esetben visszavonták a kezdeményezést, tizenhatnál pedig nem gyűlt össze elegendő aláírás. Mindössze hármat vitatott meg az Európai Bizottság, de egyszer sem történt változás a politikájában.
Amennyiben az uniós alapszerződés hetes cikkelyének megfelelő, vagyis a szavazat megvonásáról szóló döntés születne Magyarország ellen, az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt – jelentette ki tegnap Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, ha valóban született vagy születik ilyen döntés a biztosi kollégium részéről, az csak szabályszegő módon történhet, mert ilyen döntés meghozatalához az Európai Bizottságnak nem lenne joga. Tehát ha születik ilyen döntés, az sehogy másként nem érthető, mint a bevándorláspárti Brüsszel, a bevándorláspárti európai uniós intézmények bosszúja Magyarországgal szemben – fogalmazott.
A modern Európa vörösei
Az Európai Humanista Föderáció (EHF) egy európai ernyőszervezet, amely saját bevallása szerint mintegy húsz ország ötven humanista szervezetét gyűjti egybe. A humanista szó nagy változáson ment át az évszázadok alatt, főleg az utóbbi években. A szervezet értelmezésében ez nagyjából azt jelenti, hogy követelik az egyenlő elbírálást mindenkinek, függetlenül attól, hogy milyen származású, de főként milyen vallású, a humanista szervezetek mind a transzcendens elvetését célozzák, amolyan XXI. századi materialisták. A szövetség elsősorban harcos ateista retorikát használ, az őket támogató politikusok és magánemberek is az egyház és az állam teljes szétválasztását követelik, a vallást tartva a társadalom mételyének. Az EHF hivatalos együttműködő partnere az Európai Uniónak, így a közösség folyamatosan tájékoztatja a csoportot a mindennapos eseményekről. A szervezet radikális baloldali utat követ, baloldali és szélsőbaloldali pártokkal és csoportokkal működik együtt. Hivatalos Twitter-folyamukban helyet kap Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő üzenetsora is, aki előszeretettel foglalkozik Magyarországgal, s különösen Orbán Viktor politikájával. Az általuk követett szervezetek-nyomáscsoportok között van a magyarországi Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, valamint más, Soros György amerikai üzletember által támogatott, a Nyílt Társadalom eszméit képviselő közösség is. Ilyen például az abortusz legalizálásáért küzdő Center for Reproductive Rights (CRR) vagy a homoszexuálisok jogaiért síkra szálló ILGA-Europe, amely maga is az Európai Bizottság együttműködő partnere. Az EHF-nek magyar tagszervezete nincs. A szervezet elnöke Pierre Galand, a belga franciaajkú Szocialista Párt tagja és tanácsadója. Galand 2012-ben egy nyílt levél aláírója volt, amelyben Orbán Viktorhoz fordultak, hogy Magyarországon támogassák a művi terhességmegszakítást. Az általuk szervezett Ébredj, Európa! című akcióra készített fejléc az EHF honlapján egy 2014. novemberi fotóval van díszítve, amelyen egy budapesti tüntetésen egy nő „Szégyellem a hazámat” felirattal áll.