A hivatalos török álláspont szerint egy „ismeretlen felségjelzésű” harci repülő megsértette Törökország légterét a délkeleti Hatay tartomány Szíriával határos részén. A vadászgép többszöri felszólításra sem azonosította magát, ezért a katonai vezetés az előírásoknak megfelelően cselekedve egy F–16-os géppárt küldött a betolakodó elfogására vagy megsemmisítésére, ha az továbbra sem hajlandó kapcsolatba lépni a török légi irányítással.
A Szu–24-es lelövését az orosz védelmi minisztérium jelentette be tegnap délelőtt. A tárca szerint az orosz katonai repülőgép 6000 méteres magasságban repült, amikor balesetet szenvedett Szíria fellett. Bár Moszkva eleinte földi telepítésű légvédelmi eszközökre gyanakodott, az orosz vadászgéppel a török pilóták végeztek a kapott tűzparancs értelmében. Egyelőre még nem tisztázott, hogy az orosz gép valóban megsértette-e a török légteret, a repülő roncsai ugyanakkor a határ szíriai oldalán csapódtak a földbe, egy türkmén város közelében. A Szu–24 kétfős személyzetének sikerült katapultálnia a rakéták becsapódása előtt. Helyi források szerint a Szíriában állomásozó orosz erők két harci helikoptert küldtek a pilóták mentésére, ám a szerencsés földet érést követően egyikükkel rögtön végeztek a türkmén felkelők, a másik pilóta pedig fogságba esett.
A Dogan török hírügynökség viszont a lázadókra hivatkozva arról számolt be, hogy mindkét pilóta halott. A vadászgép lelövését követően Moszkva kezdetben csak óvatosan nyilatkozott az esetről, ám Vlagyimir Putyin orosz elnök délután már arról beszélt, hogy Ankara elárulta Oroszországot. Az államfő szerint az orosz gép egy pillanatra sem jelentett veszélyt Törökország számára, hiszen az végig a szír légtérben tartózkodott. Míg az orosz katonák életüket kockáztatva vívják hősies küzdelmüket a terroristákkal szemben, addig a radikális erők cinkosai hátba szúrják őket, mondta Putyin, utalva a törökökre, akiket az Iszlám Állam támogatásával is megvádolt. Az orosz elnök figyelmeztette Törökországot, hogy az esetnek súlyos következményei lesznek, bár a katonai fellépés kizárt.
Ankara az incidens után rögtön bekérette a törökországi orosz nagykövetség első titkárát a külügyminisztériumba, hogy hivatalosan is tiltakozzon a török légtér megsértése miatt. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök pedig kijelentette, hogy Törökországnak joga van megvédeni területi szuverenitását. A török kormány kezdeményezte a NATO rendkívüli ülésének összehívását is, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait is tájékoztatta az esetről. A konfliktus súlyosságát jól mutatja, hogy az 50-es évek óta az észak-atlanti katonai szövetség egyetlen tagállama se lőtt le orosz vadászgépet mindeddig.
Ankarai üzenet
Bár az orosz–török viszony az utóbbi időszakban jelentősen megromlott, és a napokban komoly fenyegetések is elhangoztak Ankara részéről, a várható politikai következmények miatt valószínűtlennek tűnt, hogy a török kormány katonai erővel is fellépjen a Szíriában harcoló oroszok ellen, mondta el lapunknak Egeresi Zoltán, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet külső szakértője. A kutató szerint a török származású szíriai türkmén kisebbséggel szembeni atrocitások miatt a közelmúltban már kezdett elmérgesedni a viszony a török kormány és Moszkva között, de az orosz gép lelövése mindenképpen meglepetésnek számít. Október folyamán már több légtérsértést is regisztráltak a török hatóságok, ám a vitás eseteket sikerült végig politikai mederben tartani, emlékeztet a szakértő. Egeresi itt hívta fel a figyelmet arra, hogy a török–szír határ nyugati szakaszán az utóbbi években több komolyabb légi incidens is volt. 2012 nyarán egy török F–4-es felderítőgépet lőtt itt le a szír légvédelem, míg 2014 márciusában a törökök szedtek le egy szír MiG–23-ast. A mostani konfliktus hátterében a kutató szerint az áll, hogy az orosz egységek is részt vesznek a szíriai kormányerők türkmén lázadók elleni műveleteiben. A török kisebbség milíciáinak visszaszorítása pedig Egeresi Zoltán szerint belpolitikai szempontból is kényes kérdés Ankarának. A jelenlegi kormánypárt választási győzelméhez nagyban hozzájárultak a nacionalista szavazók, akiknek fontos a szíriai türkmének helyzete. Egeresi ugyanakkor csak csekély valószínűséget tulajdonít annak, hogy Törökország szárazföldi csapatokkal is beavatkozna Szíriában.