A viharos időjárás és a tengeri kompok leállása miatt csökkenhet a görög–macedón határra érkező bevándorlók száma – jelentette az M1 aktuális hírcsatorna tudósítója tegnap délelőtt. A nyugat-balkáni országok, köztük Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia múlt héten döntöttek úgy, hogy nem engedik át határaikon a gazdasági migránsokat, így csak azok a szíriai, iraki vagy afgán állampolgárok folytathatják útjukat Nyugat-Európába, akiknek már van kiállított regisztrációs papírjuk. A migránsáradat korlátozása eddig sikeresnek tűnik, a stájerországi rendőrség még vasárnap jelezte, hogy érezhetően kevesebb bevándorló érkezik az Ausztria déli határrészén lévő spielfeldi átkelőhöz. Ennek ellenére megfontolandónak nevezte a befogadandó menekültek létszámának a korlátozását az osztrák belügyminiszter a tegnapi kormányülés előtt. Johanna Mikl-Leitner úgy vélte, hogy ha minden évben nagyjából százezer menedékkérő érkezik Ausztriába, a jelenlegi helyzet már nem tartható fenn. Sebastian Kurz külügyminiszter a Tiroler Tageszeitung című lapnak pedig azt mondta, ha nem születik közös európai megoldás, akkor Ausztria meg fogja húzni a befogadás felső létszámhatárát.
A görög–macedón határon ezrek torlódtak föl, a nem afgán, szír vagy iraki származású migránsok folyamatosan tüntetnek, amiért Macedónia nemzetiség alapján választja szét őket. Számos iráni, kurd és pakisztáni férfi szája bevarrásával kezdett tiltakozni, amiért a macedón hatóságok gazdasági bevándorlónak minősítették őket. William Spindler, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője kritikával illette a nyugat-balkáni országok intézkedését: „Nem lehet valakitől az alapján megtagadni a menekültstátust, hogy egy bizonyos ország állampolgára. A menedékkérelem eseti elbíráláson és nem nemzetiségen alapszik”.
A tömeges bevándorlás korlátozásának a november 13-i párizsi merényletsorozat adott újabb lendületet, hiszen az elkövetők közül ketten is menedékkérőként érkeztek Görögországba, majd a nyugat-balkáni útvonalon folytatták útjukat Európába. A migráció és a dzsihadisták potenciális kapcsolatára hívta fel a figyelmet Milos Zeman cseh köztársasági elnök is, véleménye szerint „naiv dolog lenne azt hinni, hogy a migrációs hullám és a terrorizmus között nincs összefüggés”. A migráció Európára káros hatásait hangoztatta Asot Grigorian, a Politikai és Gazdasági Elemzések Páneurópai Központja elnevezésű, pozsonyi központú szervezet elnöke is. „Sajnos beigazolódott az a korábbi előrejelzésünk, hogy a migránsokkal terroristák százai vagy ezrei juthatnak Európába, és ezek rövid időn belül olyan támadásokat követnek majd el, amelyekre Európa nem tud választ adni” – mondta a civilszervezet vezetője. Beata Szydlo, az új lengyel miniszterelnök közben úgy nyilatkozott, bár az előző kormány elfogadta hétezer menekült befogadását, az új kormány másik megoldást sürget. A politikus asszony szerint az alapvető cél a lengyelek biztonságának garantálása, a kormány pedig folyamatosan ellenőrzi a helyzetet, és a biztonsági rendszerek javítására törekszik. Az uniós kvótarendszer kritikáját fogalmazta meg Mihaita Calimente, a Külföldi Hírszerző Szolgálatot felügyelő román parlamenti bizottság elnöke is. Véleménye szerint lehetetlen Olaszországból erőszakkal áttelepíteni a migránsokat, így azok a közeljövőben biztosan nem érkeznek Romániába.
Közben az osztrák sajtótanács (Österreischischer Presserat) azt közölte, hogy hamis benyomást keltettek a bicskei vasútállomásnál szeptember elején készült fotók. A több ausztriai médiumban is megjelent fotón egy síneken fekvő férfi, nő és gyermek látható, a kísérőszöveg szerint pedig a magyar rendőrség a befogadótáborba akarta vinni a menekülteket akaratuk ellenére. A tanács közleményében megemlíti: a helyszínen készített videofelvétel szerint a férfi szándékosan rántotta magával a nőt és gyermekét, nem rendőri közbelépés miatt estek el. A testület arra figyelmeztetett, hogy a menekültválságról tudósító fotókat mindig a helyes összefüggésben kell ábrázolni. A sajtótanács megállapítása szerint a közölt képekkel hamis benyomást keltettek, azt sugalmazták, hogy rendőri erőszak is történt. Az osztrák sajtótanács a legnagyobb, osztrák újságírókat és lapszövetségeket tömörítő grémium.