Európát megtámadták, további fenyegetésnek van kitéve, mára a biztonság vált a legfontosabb tényezővé Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Szucsou városában, a Kína és a közép- és kelet-európai államok (KKE) csúcstalálkozóján elhangzott beszédében. „Nekünk, európaiaknak, el kell ismernünk, hogy gazdagok vagyunk, ugyanakkor gyengék. Ez talán a lehető legveszélyesebb kombináció. A biztonság eddig a pontig megadatott a számunkra, de mostantól határozott lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megvédjük, az állampolgáraink életével együtt” – hangoztatta a kormányfő az MTI szerint. Orbán Viktor hozzátette, a biztonság mára a legfontosabb tényezővé vált Európában, s e szempontból Kína szerepe „számunkra új megközelítést kap”, ugyanis Kínának kulcsszerepe van a globális béke védelmében és a szükséges globális egyensúly fenntartásában.
Orbán Viktor a kelet- és közép-európai országok, illetve Kína között hivatalosan 2012-ben útnak indított – 16+1 néven is emlegetett – együttműködésére utalva megjegyezte: világosan emlékszik az első teljes körű találkozót követő visszhangokra, amelyek nem voltak híján a kétkedéseknek, s olyasfajta megjegyzéseknek, miszerint a kelet- és közép-európai országokat Kína a befolyása alá vonja, s végül súlyos veszteségeket fog okozni nekik. Megfogalmazása szerint széles körben elterjedt vélekedés volt akkoriban, hogy Kína erősödése időleges, a pénzügyi válság ezt nagyban alá fogja ásni. „Manapság azonban ennek pontosan az ellenkezőjét látjuk, Kína az állandó és hosszú távú fejlődés útján halad, s mindannyian tudjuk, hogy hamarosan a legerősebb gazdaság lesz a világon” – emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországra több mint 3,5 milliárd dollár értékű kínai beruházás érkezett. Ez pedig – mint fogalmazott – egyáltalán nem jelent „nyomást” az országra, hanem sokkal inkább kölcsönösen előnyös helyzetet.
A Kína–KKE együttműködési formát és mechanizmust 2011-ben az akkori kínai miniszterelnök Magyarországon vetette fel, és kezdeményezése nyomán egy évvel később Varsóban tartották meg az első csúcstalálkozót. Ven Csia-pao 2012 áprilisában a lengyel fővárosban egy sor projekt tervét vázolta fel a jelen lévő 10 uniós és 6 nem uniós ország magas szintű képviselőinek, a projektekhez pedig 10 milliárd dolláros különleges hitelkeretet is felajánlott.
Az együttműködés első konkrét sikerének a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításáról szóló kormányközi szerződést aláírását nevezte tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A csúcstalálkozón Orbán Viktor magyar, Li Ko-csiang kínai és Alekszandar Vucsics szerb kormányfő jelenlétében szentesítették a dokumentumot. „Megállapodtunk abban, hogy a beruházást 85 százalékban kínai hitelből fogjuk megvalósítani, vagyis 15 százalék lesz a magyar önrész” – mondta Szijjártó Péter az MTI-nek az aláírási ceremónia után. „Arról is egyezség született közöttünk, hogy a kínai fél olyan hitelfeltételeket fog kínálni számunkra, amelyek nyomán ez a beruházás nemzetgazdaságilag minél előbb megtérülhet, vagyis a lehető legkedvezőbb kínai hitelfeltételekre törekszünk” – fogalmazott.
Orbán Viktor kormányfő kétoldalú megbeszélést is folytatott Milo Djukanovics montenegrói, majd Algirdas Butkevicius litván miniszterelnökkel Szucsouban. A Milo Djukanoviccsal tartott egyeztetésen Orbán Viktor kifejtette, Magyarország elkötelezett támogatója Montenegró NATO-tagságának, és erőteljesen támogatja Montenegró európai uniós tagságát is, mert a nyugat-balkáni térség stabilitásához vezető leghatékonyabb út az európai és euroatlanti integráció.