Tőzsdére szeretné vinni az MKB Bankot a pénzintézet vezetője, aki öt éven belül egy kisebb létszámú, mindössze ötszereplős piacon képzeli el a versenyt Magyarországon. Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója azzal számol, hogy az eladósorban lévő, jelenleg állami tulajdonú bank új tulajdonosai elégedettek lesznek a jelenleg is zajló átszervezés eredményével és a kialakuló jövőképpel.
– Milyen lesz a megújult MKB stratégiája, és milyen lesz ránézésre az átalakított vállalat?
– A bank érzékelhetően karcsúbb lesz. Halad az átszervezés, aminek keretében leválasztjuk a rosszingatlan-portfóliót. Már ezzel számolva alakítottuk ki a középtávú stratégiát, amely öt évre határozza meg a főbb irányokat, és amelynek lényege, hogy a bank önálló fejlődésre is képes legyen. A belső rendszerek átszervezése a tulajdonosi jogokat gyakorló jegybank által is jóváhagyott stratégia szerint zajlik, és az ezt támogató projektek megvalósításához is hozzáláttunk. A reorganizáció hatására a múlt terhei nélkül mehetünk tovább, és 2016-ban már profittal zárhatjuk az évet.
– Mely területekre fókuszálja a bank az erőforrásait?
– Lakossági oldalon hagyományosan erősen jómódú az ügyfélkörünk, ennek megfelelően magasra pozicionált igényeknek kell megfelelnünk. A válság mély nyomot hagyott az emberekben, ez azonban kezd átfordulni: javul a bankrendszer bizalmi indexe, ami a hitelfelvételi hajlandóságon is meglátszik. Kivesszük részünket a jelzálog-hitelezésnek a lakáspiac felfutását kísérő bővüléséből, míg a másik oldalon az alacsony kamatkörnyezetben is vonzó, kellőképpen tág és változatos befektetési palettát kínálunk. Ezek mellett jókora potenciált látunk a digitális banki szolgáltatásokban, ami értelemszerűen hosszabb távon válhat realitássá, azonban időben fel kell rá készülnünk. Szintén átlag feletti a nagyvállalati ügyfélkörünk: őket egyedi megoldásokkal szeretnénk megtartani a fokozódó versenyben. A kis- és középvállalatoknál a pénzügyi tanácsadás, a vállalatfejlesztés és a cégek teljes életciklusukon keresztül történő végigkísérése a cél, egyfajta tanácsadói banki koncepciót követve. A kisvállalatoknál főleg sztenderd, gyorsan hozzáférhető és minél költséghatékonyabb szolgáltatások nyújtására törekszünk, miközben a jegybank növekedési hitelprogramjának kivezetését követő időkre is gondolnunk és készülnünk kell.
– Állami bank lévén, amelyet a vállalati hitelezés intenzitását kifogásoló Magyar Nemzeti Bank felügyel, az MKB-nál várható-e a versenytársakénál kevésbé szigorú hitelbírálat a kkv-szegmensben, ami így jelentősebb kihelyezéseket eredményezhet?
– Az MNB intenzívebb hitelezést vár el, de nem azt kéri a bankoktól, hogy felesleges kockázatvállalással rossz vállalatokat hitelezzenek. Az MKB versenyben van és keresi a jó kis- és közepes vállalkozások finanszírozási lehetőségeit, ezzel együtt mi sem vállalunk indokolatlan kockázatokat. Valamennyi rizikó természetesen mindig van, ez a bankipar velejárója. Ennek kezeléséhez talán a legjobb segítség egy állami garanciaprogram lehetne, amellyel a kockázatosabb megítélésű vállalatok is pénzhez juthatnak. Ráadásul ez gazdaságilag is észszerű megoldás, hiszen egy forintnyi hitelhez ötödannyi garancia elég lehet.
– Korábban elmondta, hogy idén legalább 51 százalékot terveznek értékesíteni az MKB-ból, és az állam is tulajdonos maradhat. Továbbra is ez a kiinduló állapot?
– A tulajdonosi jogokat gyakorló MNB a legalább 50 százalék plusz egy szavazat értékesítését célozta meg. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy egy kisebbségi tulajdonrész az állam kezében marad, ám nem jelentené az üzlet meghiúsulását, ha végül nem így alakulna. És az sem zárható ki, hogy a minimális célt meghaladó részt sikerül eladni.
– A megmaradó tulajdonosi részesedéssel mik a szándékok? Milyen formában, meddig kell ezt a tulajdonhányadot eladni?
– A fennmaradó hányadról már az új tulajdonosoknak kell dönteniük. Elvi lehetőségként a tőzsdei bevezetés is fennáll a reorganizációt követő konszolidációs időszak végállomásaként. Személy szerint favorizálom a megjelenést a nyilvános, szabályozott értékpapírpiacon, hiszen ez mutatja meg igazán egy bank értékét.
– Ha a vállalatot érintő kulcskérdésekben már az új tulajdonosok döntenek, akik a tervek szerint pár hónapon belül ismertek is lesznek, nem lett volna érdemes várni a stratégiaalkotással? Lehet, hogy az új tulajdonosoknak teljesen más elképzeléseik vannak. Érdemes volt most egyáltalán erőt fektetni a tervezésbe?
– Meggyőződésem, hogy nem egy eszközhalmaz cserél gazdát: a vevő alapvetően egy jövőképet vesz meg, és mi pontosan ezt teremtettük meg és tettük világossá a stratégiával és az átalakítással.
– Tudja már, hogy ki a vevő, illetve vevők és mik a szándékaik, akár személyi kérdésekben? Elvégre meglehet, hogy egy pár hónapos megbízatás kedvéért hagyta ott a jegybank alelnöki pozícióját.
– Természetesen nem ismerjük a vevőt vagy vevőket. Az viszont tudható, hiszen a jegybank bejelentette, hogy a startpisztoly eldördült: számos potenciális érdeklődő már tájékoztatást is kapott a lehetőségről, megkezdődtek a
tárgyalások. Ami a személyemet érintő kérdést illeti: ha nem hinnék az MKB Bankban, ha nem érezném, hogy van jövője, aligha hagytam volna ott egy betonszilárdságú állást.
– Szintén fontos stratégiai döntés a jegybank által elvárt hosszú távú forrásbevonás kérdése. Alapít jelzálogbankot az MKB?
– Az MNB rendelkezésének két módon lehet eleget tenni: saját jelzálogbank alapításával, vagy egy már létező piaci szereplővel történő együttműködéssel. Mivel az előírásokat mindenképpen betartjuk, mindkét lehetőséget megvizsgáljuk és időben meghozzuk a megfelelő döntést.
– Az MKB állami megvásárlása, majd az ezt követő csődveszély nyilvánosságra hozatala, a jegybank gondnoki belépése mekkora ügyfélvesztést hozott a banknak?
– Összességében alig vesztettünk ügyfelet: még azok is, akik első meglepetésükben elmentek, idővel jórészt visszatértek. Az ügyfelek hűségét jól mutatja, hogy érdemben nem csökkent a bank mérlegfőösszege. Talán még ennél is jobb barométer a privátbanki üzletág: az ügyfélkör lojalitásáról és a bank kedvező megítéléséről árulkodik, hogy jelenleg is növekszünk ezen a területen. Ez a svájci jellegű, közvetlen kiszolgálásra alapozott üzletág a múltban is nagy erőssége volt az MKB-nak, és ez a jövőben sem változik.
– Miként zajlik a tervezett ingatlanértékesítés? Portfóliókat adnak el vagy egyedi ingatlanokat?
– Pontosítsunk kicsit: problémás portfólióról van szó, amelyben ingatlanok és követelések egyaránt vannak. A tulajdonosi jogokat gyakorló MNB elvárásai, továbbá a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján először piaci alapon kell megkísérelni az értékesítést. Korábban megpróbáltuk egyben piacra vinni a teljes állományt, de az érdeklődők nem hitték el, hogy az ajánlat csak véges határidőig él: nem tudtunk várni rájuk, tovább kellett lépnünk. Egyedi piaci tranzakciók azonban szép számmal akadnak: ezek között vannak már lezártak, több esetben pedig előrehaladott tárgyalásokat folytatunk. Az ezek után fennmaradt rész helyezhető át egy szanálási vagyonkezelőhöz, amely nem tévesztendő össze a Mark Zrt.-vel. Utóbbival az MNB célja a bankszektor bedőlt portfólióinak kitisztítása, amitől a hitelezés felfutását remélik.
– Az kijelenthető, hogy a szintén állami Budapest Bank és az MKB a piac által korábban tényként kezelt egyesítése elmarad?
– Erről a tulajdonost lenne érdemes megkérdezni. Az MKB szempontjából most nem ez a prioritás, hanem az, hogy minél eredményesebben valósítsuk meg az elfogadott, organikus fejlődésre alapozott stratégiát.
– Mit gondol, ötéves időtávon hogyan alakul a hazai bankszektor szerkezete? Hány szereplős lesz akkor ez a piac?
– Az MNB álláspontjával értek egyet, amely szerint öt nagybank marad talpon, mivel ez felel meg a magyar piac méretének. Azt nehéz megjósolni, hogy ez felvásárlásokkal, vagy egyes piaci szereplők kivonulásával jön létre, de reálisan öt éven belül végbemehet az átalakulás.