2017. december 12., kedd, Gabriella napja
Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/interju/milliok-indulhatnak-el-europa-fele-2215042/

Milliók indulhatnak el Európa felé

Bakondi György: Bebizonyosodott, hogy az illegális bevándorlók között terroristák is jönnek
Helyes döntésnek bizonyult a magyar–szerb határra telepített műszaki határzár, hiszen a két évvel ezelőtti négyszázezer migránssal szemben idén eddig mindössze 1157 illegális határátlépő érkezett hazánkba. Ám nem lélegezhetünk fel, újra milliók indulhatnak útnak Európa felé. Nem minden migráns terrorista, de igazolhatóan megbújnak közöttük merénylők. Minderről Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főigazgatója beszélt a Magyar Időknek adott interjújában.

– Érzékeltetné, mivel kellett szembesülni 2015-ben a déli határain­kon?
– Rendkívüli határőrizeti helyzettel, hiszen míg az amerikai–mexikói határon napi 100-150 határsértővel szemben kell intézkedniük a hatóságoknak, addig a magyar–szerb határon, amely egyúttal az Európai Unió schengeni határa is, naponta 8-10 ezer fő jelent meg. Az illegális határátlépők száma a schengeni külső határszakaszon 391 384 fő volt. A menekültek eleinte együttműködtek a magyar hatóságokkal: ujjnyomatot adtak, regisztráltak, ám hamarosan semmilyen együttműködésre nem voltak hajlandók, sőt egyre agresszívabbá váltak. 2015-ben a 391 ezer főből 177 135 kért menedékjogot; az érkezőknek semmilyen iratuk nem volt, 65 ezren szírnek, 46 ezren afgánnak, 24 ezren koszovóinak mondták magukat. Közülük 152 ezren ismeretlen helyre távoztak, még mielőtt döntés született volna a kérelmükről.

– Mennyire voltak lépéskényszerben a hatóságok és a kormány?
– A belbiztonság alapja a határőrizet, alapvető kötelességünk megőrizni a nemzeti szuverenitásunkat. Ehhez jön még az európai uniós tagságunkból és a schengeni szerződésből fakadó kötelességünk az EU külső határainak a megvédésére. Amerikai tanulmányaim során megismerkedhettem az amerikai–mexikói határzárral, majd 2015-ben tanulmányoztuk a spanyol–marokkói, a görög–török, a bolgár–török, valamint a Calais-nál épített közös angol–francia műszaki határzár telepítését, őrzését. Világossá vált, hogy nekünk is műszaki zárat kell telepítenünk a magyar–szerb határra a nyugat-balkáni útvonalon érkező tömegek ellenőrzése, illetve az illegális belépések megakadályozása érdekében. Csak így lehet ellenőrzés alatt tartani a tömeges migrációt.

– Helyes döntés volt a határzár telepítése?
– Önmagában a határzár még nem lett volna elég hatékony intézkedés, ehhez kellett a megfelelő számú ember az érintett szakaszra, akiket elláttunk a szükséges technikai eszközökkel is. Roppant fontos elem a jog adta lehetőség, amellyel éltek a törvényhozók. Így a törvénymódosítás után lehetőség nyílt a honvédség erőinek a bevonására is a műszaki határzár őrzésére. Ugyanakkor a büntető törvénykönyvben (Btk.) megemelték az embercsempészet büntetési tételeit. Bekerült a Btk.-ba új tényállásként a határ megrongálása mint bűncselekmény, valamint az, hogy az illegális belépőt vissza lehessen kísérni a határon való belépésének helyére. Végül pedig létrehoztuk a tranzitzónákat. Mindezeknek köszönhető, hogy a két évvel ezelőtti 391 ezerrel szemben tavaly már csak 18 236 illegális határátlépő volt, idén pedig eddig 1157.
A migránsok számának ilyen csökkenéséhez azonban az is hozzájárult, hogy Macedónia a görög határra, míg Szlovénia a horvát határra épített műszaki határzárat. Macedóniát mi is segítettük a telepítésben, sőt azóta már Ausztria is megépítette a saját kerítését. Mindezek együttesen csökkentették a nyugat-balkáni útvonal jelentőségét, ám nem szabad lebecsülnünk a migrá­ciót. Az útvonal bedugulása miatt 70-80 ezer migráns rekedt útközben valahol Görögország és az országhatárunk között, ők minden igyekezetükkel azon vannak, hogy továbbmenjenek Nyugat-Európába, elsősorban Németországba.

– A kerítés miatt folyamatos politikai támadásoknak van kitéve a kormány és az ország. Most éppen kvótát kérnek számon rajtunk. Mi az álláspontja erről?
– Nemegyszer durva politikai támadások érnek bennünket – időnként a magyar ellenzék részéről is. Utóbbiak eleinte még az unió kötelező kvótájának a létét is tagadták, most pedig felkarolhatják az Európai Bizottság tervét a bevándorlási ügynökségről. Ez a szervezet a nemzetállamok felett állna, és a nemzetállamoknak beleszólásuk sem lenne abba, kiket és milyen számban fogadnának be. A bíróság ítéletét tudomásul vesszük, de az álláspontunk nem változott: nem felel meg az EU szabályainak, hogy kötelező legyen befogadni bárkit is. Csak önkéntes kvóták lehetnek.

– 2015-től egyáltalán nem fogadunk be menekülteket, ha valóban az életüket, testi épségüket mentik, akkor sem?
– Aki hajlandó együttműködni a hatóságokkal, és betartja a magyar és az európai uniós törvényeket, regisztrálja magát, menedékkérelmet nyújt be, annak elbíráljuk a kérelmét. Mint már jeleztem, 2015-ben a migránsok döntő többsége, 251 ezren vagy nem működtek együtt a hatóságokkal, vagy megszöktek még a kérelmük elbírálása előtt. Két évvel ezelőtt 2900 eljárásban elutasító döntés született, elsősorban azért, mert gazdasági migránsok voltak vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek. 508 fő azonban nemzetközi védelemben részesült, 146 menekült-, 356 oltalmazott és hat befogadott státust kapott. 2016-ban 438 fő, idén eddig 720 fő kapta meg valamelyik státust a három közül. Mindebből látszik: nem igaz, hogy nem fogadjuk be a valódi menekülteket.

Fotó: Havran Zoltán

„Nem igaz, hogy nem fogadjuk be a valódi menekülteket„

– Elvileg zárva a nyugat-balkáni útvonal, a migránsok azonban megkerülik a műszaki határzárat. Elképzelhető a kerítés meghosszabbítása?
– Az idén eddig elfogott 1157 illegális határátlépő közül 740 Románia felől érkezett. Módosult tehát az embercsempészek útvonala a szerb–román–magyar hármas határ irányába. Románia visszaveszi a tőlük érkező migránsokat, a közös határintézeti rezsim jelenleg megfelelő, így nem tervezzük műszaki határzár létesítését a magyar–román határszakaszon. Románia egyébként is aktív az illegális határátlépők elleni fellépésben. Csak a múlt héten három, migránsokkal teli hajót fogott el a román haditengerészet a Fekete-tengeren, de ugyanilyen aktívak a közös határunk mentén is. Más kérdés, hogy ha növekszik a migrációs nyomás, akkor újra kell gondolnunk a műszaki határzár kérdését, ám természetesen a román partnerekkel együttesen.

– Várható újabb migrációs hullám?
– Instabil a helyzet. Napi 80–150 fő kísérel meg illegális belépést a magyar határon. Március vége óta 3699 esetben akadályozták meg a honvédekkel együttműködő határrendészek az illegális belépést, valamint 3461 embert fogtak el már az ország területén és kísértek vissza a tranzitzónába. Az utánpótlás pedig jól látható. Mint mondtam, 70-80 ezren a nyugat-balkáni útvonalon rekedtek, ők bármelyik pillanatban megjelenhetnek a határainknál. A Közel-Keleten, Libanonban, Jordániában és zömében Törökországban hárommillió menekült van, akiknek az összetétele ismeretlen. Senki nem tudja, mennyien valódi menekültek, akik például háború elől menekültek el, és mennyi a gazdasági migráns. Ehhez hozzájön, hogy nem mondható ideálisnak az EU és Törökország kapcsolata, a törökök bármelyik pillanatban útnak indíthatják ezeket az embereket. Az Európai Uniót Líbia felől is tovább fenyegeti a tömeges migráció. Miután óriási nyomás volt Olaszországon, kénytelenek voltak megfékezni a menekülthullámot, ehhez a líbiai haditengerészet is hozzájárult, a saját partok közelében megállították a csempészhajókat. Az erős hatósági fellépésnek azonban az is a következménye, hogy egymillió­an várakoznak Líbiában, hogy útnak indulhassanak Európába. Ugyancsak tömegek várhatók Marokkóból, a spanyol enklávékból. Távlatokban pedig legalább hatvanmillió gazdasági menekülttel kell számolni a szubszaharai térségből. Erről a miniszterelnök úr is tett már említést NATO- és ENSZ-jelentésekre hivatkozva.

– Adhat okot aggodalomra, hogy hírek szerint a széteső Iszlám Állam a túlélő harcosait igyekszik Európába juttatni, illetve hogy az európai terroristák hazatérnek?
– Az Iszlám Állam már korábban is törekedett a harcosai Európába juttatására, erre igazolhatóan kihasználták a tömeges migrációt. Így jutott vissza Európába a francia születésű, belga Salah Abdeslam, aki a 2015-ös migránshullámmal hazánkba érkező ISIS-terroristák közül tizenhármat bizonyítottan Nyugat-Európába szállított. Az Iszlám Állam Szíriában kiképzett terroristái három nyugat-európai terrortámadásban vettek részt. Most, hogy az Iszlám Állam visszaszorulóban van, tömegesen küldi harcosait Európába. Azt azonban ki kell jelenteni: általánosságban a migránsok nem terroristák, de nyilvánvalóan vannak köztük merénylők is. Az Iszlám Állam olyan harcosokat küld Európába, akik katonai kiképzést kaptak és harci cselekményekben vettek részt, gyilkoltak, kegyetlenkedtek. A másik fő csoportot azok jelentik, akik szíriai, líbiai, iraki titkos­szolgálati tisztek voltak, és irányítási, szervezési feladatokat akarnak majd ellátni az európai hadszíntéren. A harmadik csoportjuk a vahabita hittérítők, akik muszlim fiatalokat akarnak radikalizálni Európában. Ezek a fiatalok egyfelől olyan migránsok közül kerülhetnek ki, akik csalódtak várakozásaikban, Európa nem azt nyújtotta nekik, amire számítottak, nincs munkájuk, egzisztenciájuk. A fiatalok másik radikalizálható csoportja az, amelynek tagjai másod-harmadgenerációsak, szüleik, nagyszüleik érkeztek a célországokba, de ők már ott születtek, ám ilyen-olyan okból talajt vesztettek.

– Az óriási migráció mennyire van hatással az európai közbiztonságra?
– A nagy befogadóországokban egyértelműen növekedett a bűnelkövetők között a migránsok részaránya. Hírek sora szólt az általuk elkövetett, nők elleni erőszakról, vagyon elleni bűncselekményekről. Ráadásul ezekben az államokban a hatóságok és a sajtó elhallgatja vagy csak késve közli a migránsok által elkövetett bűncselekményeket. Romlott a közbiztonsági helyzet, és most súlyosabb, mint például 2015-ben volt. Már csak ezért sem kívánunk bevándorlóországgá válni.

Pályakép

Bakondi György a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőrparancsnoki szakán diplomázott 1975-ben. 1978-tól a szegedi határállomás parancsnoka, 1982-től a ferihegyi repülőtér parancsnokhelyettese. 1991-től nyolc éven át a határőrség országos parancsnokhelyettese volt. 1994-ben léptették elő tábornoki rendfokozatba. 47 évesen nyugdíjazták. Az első Orbán-kormány ideje alatt, 1999. július és november között az Árvízi Újjáépítési és Helyreállítási Kormánybizottság vezetője, a 2001-es beregi árvíz után újjáépítési kormánybiztos. 2000-ben, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) megalapításakor a szervezet első főigazgatója. 2010-ben a második Orbán-kormány megbízásából előbb árvízi újjáépítési biztos lett, majd ismét kinevezték az OKF vezetőjévé tűzoltó vezérőrnagyként. 2015. április 15-én altábornagyként fejezte be hivatásos pályafutását. Azóta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

 

Kiemelt

Sorokra vágott újság

Kína partjaitól 200 kilométerre Tajvan igyekszik kitörni a rohamléptekben fejlődő rivális sárkány szorításából. Az ország apró mérete ellenére méltán szerepel a világ legjeinek szinte összes toplistáján.

Poszt-trauma

Havas tanár úr és a sötét árnyak

Itt a legújabb zaklatási ügy!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!