– Számos jelentős épített örökségünk megújult a közelmúltban, ám a jelek szerint ez egy olyan folyamat, aminek soha nem lehet a végére érni…
– A műemlékek a nemzet kincsei, épp ezért az e területen jelentkező forráshiányt a jogszabályi környezet módosításával, adókedvezménnyel és kedvező pályázati rendszer működtetésével igyekszünk enyhíteni. Nagy előrelépést jelentett, hogy az örökségvédelem 2014-ben a Miniszterelnökséghez került, így azóta ugyanaz a tárca felel ezért a területért, mint amelyik az építészetért. Magyarországon ma 14.800 műemlék és 59 ezer régészeti lelőhely van, ezekből kétezer szigorúan védett. A korábbi gyakorlat szerinti tiltás és szankcionálás megítélésünk szerint nem vezetett eredményre, ezért a kormányzat sokkal inkább a támogatásban látja a megoldást. Nagy az esély arra, hogy már a jövő évi adótörvényekbe beépülhet a javaslat az adókedvezményről. Ezen kívül az örökségvédelmi törvény átdolgozása is napirenden van, ami felgyorsítja a régészeti feltárásokat.
– A kiemelt intézmények a Forster Központ, a fertődi Eszterháza Központ, Keszthely, Gödöllő vagy éppen a Millenáris sorában is kitüntetett helyet foglal el a Budai Vár, amely a Hauszmann-terv égisze alatt újul meg.
– A Budavári Palota organikus fejlődés eredménye, ám ez a folyamat a kommunizmus idején megtört. Ráadásul, ahogy idővel minden épület, úgy ez is elhasználódott, így itt az ideje nekikezdeni a teljes felújításának. Fontos tudni, hogy
szakemberek javaslata alapján döntött úgy a kormány, hogy elsőként a Szent István-terem rekonstrukciója történjen meg,
és minden további építészeti kérdésben is a szakemberek tanácsára hagyatkozunk. A Vár turisztikai desztinációként is fejlesztésre szorul, hiszen a Várnegyedbe érkező évi 3,5 millió turistának kevesebb, mint egytizede lép be a Palotába. Képzeljük el, ha csak minden tízedik, a környékre érkező turista lépne be a versailles-i kastélyba!
– A Várkert Bazár építészeti megújítása után milyen teendők vannak itt?
– Kulturális, közlekedési és gasztronómiai szempontból is fontos helyszínné kívánjuk tenni. A Várkert Bazár mára igazi rendezvényközponttá vált: volt olyan szombati nap, amikor harmincezer látogatót fogadott, akik közül ezren a kiállításokra is belépőt váltottak. A Várkert Bazár fejlesztésének másik célja az volt, hogy az ingatlan a Budai Vár közlekedési rendszerének is szerves része legyen. Ez a feladat a mélygarázzsal, a mozgólépcsővel és a lifttel részben megvalósult, de ezek értelmét igazán a következő két év fejlesztései fogják megmutatni. A tervek szerint a Vár gyilokjáróját is felújítjuk, és összekötjük a Budapesti Történeti Múzeum hátsó bejáratával, így a Palota ebből az irányból is jól megközelíthetővé válik. Uniós pályázatban is vállalt cél továbbá, hogy a Várkert Bazár gasztronómiai szempontból is izgalmas helyszín legyen. Már működik egy delikátüzlet, egy éven belül szeretnénk megnyitni a cukrászdát, nemrégiben pedig elindult a Várbazár étterme, amelyet a pályázaton kiválasztott üzemeltető csaknem százmillió forintos beruházással alakított ki az Öntőház-udvarban.
– Nemrégiben Keszthelyen számolt be örömteli hírekről…
– A Helikon Kastélymúzeum kiállításainak megújítására, valamint a pálmaház és az egykori Amazon szálló felújítására több mint kétmilliárd forintot, a park eredeti tervek szerinti rekonstrukciójára pedig további négyszázmillió forintot fordítottunk, aminek eredményeként látogatók számának legalább tíz százalékos emelkedésére számítunk. A kastélyparkot az 1880-ban, viktoriánus stílusban készült eredeti tervek alapján állítottuk helyre 250 millió forintos európai uniós forrás, illetve 160 millió forint állami kiegészítés jóvoltából. Már tervezzük a kastélypark hátsó traktusában lévő vadászati múzeum felújítását, bővítését, illetve az önkormányzat bevonásával a parkot a nyolcvanas évek óta kettészelő közút eltüntetését. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére műtárgyvásárlási program indult, és ennek köszönhetően eddig csaknem tízmillió forint értékben, három műtárgy is visszakerült az eredeti helyére.
Hat darab, 1817-ből való aranyozott ezüstpoharat, rajta a Festetics-család címerével, egy bécsi aukción vásárolt meg a magyar állam 6,8 millió forintért.
A kastélyban élt Festetics grófnő, Mary Hamilton faragott márványszobrát a BÁV aukcióján, az állami elővásárlási joggal élve szereztük vissza 780 ezer forintért, a XIX. század első feléből származó, az egykori kastélyberendezéshez hasonló neorokokó szalongarnitúra pedig szintén egy budapesti árverésen került 2,4 millió forintért az állam tulajdonába.