A Mária Terézia-szoba
Esterházy Fényes Miklós herceg meghívására a királynő 1773 szeptemberének első napjait a kastélyban töltötte. Mária Terézia és kísérete számára az első emeleten alakítottak ki öt teremből álló lakosztályt. Az uralkodó hálószobája egy hatalmas gobelinbetétes, gazdagon faragott faburkolatos sarokterem lett. Az Esterházy család a II. világháború végéig változatlan állapotban őrizte meg a királynő iránti tiszteletből.
A világháború végén a kastélyt elfoglalták a szovjet csapatok, amit hadikórháznak rendeztek be. Hatalmas pusztítást végeztek. A terem berendezése és J. F. van der Borcht falkárpitjai ekkor tűntek el. 1952-es fényképeken azonban látszik, hogy a faborítás és az eredeti kályha még a helyükön voltak. Ma a falak fehérre meszeltek… Az 1958–59-es „helyreállítás” során bontották el mindazt, ami a fosztogatás után megmaradt.
1894-ben Klösz György végigfotózta kastélyt. Ezeken a fényképeken jól látszódnak az eredeti falburkolatok és falkárpitok. Jól kivehetők a mennyezeti stukkók mintái is, mely nagy segítségemre volt a rekonstrukciós rajzok elkészítésénél. A Mária Terézia-szoba falburkolatából maradt meg a legtöbb darab. Az első látásra szokatlannak tűnő arányú és formálású kárpitkeretezésekhez egészen hasonló megoldásra akadtam J. F. Blondel Traité d’architecture dans le gout moderne című könyvében. Blondel e műve számos részletmegoldáshoz nyújtott ötletet a kastély építésekor. A megmaradt falburkolati elemek felmérése és a hiányzó elemek pontosan kiszámított rekonstrukciós rajzai alapján elkészítettem a terem helyreállításának műszaki terveit.
Albert Kázmér szász–tescheni herceg szobája
A főépület jobb oldali traktusának első emeleti négyablakos sarokterme Albert Kázmér herceg és Mária Krisztina főhercegnő lakosztályának hálószobája volt. 1765 és 1780 között a hercegi pár a Magyar Királyság helytartójaként a pozsonyi várban lakott, de a nyarakat féltoronyi kastélyukban töltötték, ami közel esik Eszterházához. Fényes Miklós és Albert herceg baráti viszonyt ápolt, így a házaspár gyakran vendégeskedett az Esterházy-kastélyban.
Ebbe a terembe nem készült olyan gazdagon faragott faburkolat, mint a Mária Terézia-szobába, csupán a déli ablakközbe egy dísztükör. Az alacsony lábazati burkolat fölött bíborszínű selyemdamaszttal vonták be a falakat. A mennyezetét gazdag, rokokó ornamentikájú stukkó díszítette. Ezt a termet is kifosztották a II. világháborút követően; csupán a tükörpanel maradt meg. Az 1958-as kastélyfelújításkor a fafödémeket nehéz betonszerkezetre cserélték. Ekkor verték le a stukkókat is. Tudomást szereztem arról, hogy háromládányi stukkótöredék van a raktárban.
A ládákat sebtében tákolták össze a födémcsere idején, és valaki – akinek utólag is hálával tartozunk – nem sittre hányta a levert ornamenseket, hanem ezekbe a ládákba lapátolta. A dolog innen már „pofonegyszerű” volt. Csak ki kellett pakolni a több ezer töredéket, motívumok és elemek szerint szortírozni, és méretezett fényképeket készíteni minden elemről. Egyéves munkával sikerült öt terem mennyezeti díszítményét rajzban rekonstruálni.
Miklós herceg sarokszalonja
A földszinti hercegi lakosztály dísze a sarokszalon. Nagyjából hasonlít az eredeti állapotra, azonban magán viseli a műemlékvédelmi-restaurátori téveszmék számos betegségét.
Megfigyeltem, hogy Miklós herceg regnálása alatt a termek kialakítása két periódusban történt. Az elsőben készültek el érett rokokó stílusban a márványozott kályhafülkék, a mennyezeti stukkók, a kerti ajtófülkék, a faragott belső ajtók és a lábazati faburkolatok, valamint az ablakok közötti tükrök. A falfelületeket feszített tours-i selyem falkárpitok borították. Jelentősen megváltozott a terem összképe, amikor a feszített textíliák helyére faragott faburkolatok kerültek, amelyeknek díszítése azonban már egy következő stílusra, a rokokóból a copf stílusba való átmenetre utalnak. Az 1770-es évek derekán készülhettek, akkor, amikor az egész kastélyt kétemeletesre építették át.
A háborút kisebb károkkal vészelte át a terem. A kegyelemdöfést a restaurálás adta meg ötven évvel ezelőtt, amikor a burkolat alól előkerült középszerű kínai falfestés kedvéért elpusztították a Magyarországon különlegességnek számító faburkolat javarészét. A helyreállítás tervei készen állnak!
Baliga Kornél (1952) építész, tervezőművész.
A Magyar Iparművészeti Főiskolán (most MOME) diplomázott 1976-ban. Autentikus műemlék-rekonstrukciók tervezésével foglalkozik. Főbb művei: Palatinus Szálloda, Pécs; Royal Nagyszálloda portáljai, Budapest; Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, Budapest; Gundel étterem, Budapest; Várkert Kioszk, Budapest; Zala Megyei Bíróság, Zalaegerszeg; osztrák nagyköveti rezidencia, Budapest; városligeti körhinta, Budapest; Dőry-kastély, Zebegény; Sándor-palota, Budapest; Esterházy-kastély, Fertőd; királyi kastély, Gödöllő; Eiffel Palace, Budapest; Várkert Bazár északi lépcsőpavilon, Budapest; japán nagyköveti rezidencia, Budapest. Díjai: Podmaniczky-díj, Budapest Építészeti Nívódíja, Ferenczy Noémi-díj, Europa Nostra-díj, Forster Gyula-díj, Reitter Ferenc-díj.