Szinte minden napra jut egy-egy lényeges makrogazdasági adat a héten. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzéséből holnap derül ki, hogy júliusban milyen irányt vett az infláció Magyarországon. – Várakozásunk szerint az infláció oldalirányt vett, vagyis változatlanul 1,9 százalékos éves ütemet jelzünk előre – írták kitekintőjükben a Raiffeisen Bank elemzői, Blahó Levente és Pálffy Gergely.
Ennek hátterében ismételten az üzemanyagárak csökkenése áll: az üzemanyagok havi átlagos ára júliusban 1 százalékkal maradt el a júniusitól, ráadásul a szezonális élelmiszerek és a ruházati cikkek ára is csökkent. A Raiffeisen elemzői szerint ez volt valószínűleg az utolsó 2 százalék alatti inflációs adat: augusztustól tartósan 2 százalék fölé emelkedő inflációt várnak.
– Az év végére 2,7 százalék, jövőre pedig már 3 százalékos értéket prognosztizálunk. Mindazonáltal arra nem számítunk sem jövőre, sem 2019-ben, hogy az inflációs célsáv fölé emelkedjen az ütem, vagyis meghaladja a 4 százalékot – áll a Raiffeisen várakozásaiban.
Ilyen kilátások mellett a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) sincs oka, hogy változtasson, maradhatnak a mostani kamatfeltételek, és a nemzetközi trendeknél akár hosszabb ideig is lazább monetáris politika. Úgy tűnik azonban, hogy az MNB a korábbinál kevésbé foglalkozik azzal, hogy az exportőröknek nem annyira kedvező, de az alapvető gazdasági folyamatok ismeretében indokolt forinterősödésnek gátat szabjon. Mint azt az Akcenta Cz cseh pénzpiaci szolgáltató legújabb elemzésében kiemeli, a múlt héten látott 303 körüli szintek a forint–euró árfolyamban 2015 májusa óta a legerősebb forintot jelentik.
Az Akcenta várakozásai szerint a magyar forint mozgása az euróval szemben a következő hónapokban csekély lesz. A forint gyengülésére gyakorolt nyomás, amelynek eredője az alacsony kamatvárakozás, valószínűleg a belátható jövőben mérséklődik.
Ennek oka, hogy a fejlett piacok egyes kulcsfontosságú országaiban szintén csökken a várt kamatláb mértéke – áll a cég értékelésében. Ugyancsak befolyásoló tényező lehet az egyik olyan elemzői vélemény, amelyről lapunk is beszámolt, miszerint a betétkezelésből az aktív hitelezésbe váltana az MNB, és ennek szándékát már idén bejelentik. Ilyen esetben az árfolyamnak sokkal kisebb jelentősége lenne, így a jegybanknak se lenne oka a túlzott aktív devizapiaci jelenlétre.
A héten lényeges termelési adatok is megjelennek. Pénteken érkezik a részletes közlés az ipari termelés júniusi alakulásáról. Az első becslés alapján júniusban az ipari termelés volumene 4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,5 százalékkal emelkedett.
Ez enyhe lassulást jelent a megelőző hónaphoz képest, azonban továbbra is bővülést mutat. A részletekből az elemzői várakozások alapján az derülhet ki, hogy továbbra is az autó-, vegy-, elektronikai és gyógyszeripar bővült a legnagyobb ütemben, de jó eséllyel az összesített statisztikában kisebb súllyal szereplő területekben is növekedés volt. Az infláció mellett holnap adja ki a KSH a júniusi külkereskedelmi termékforgalmi statisztika első becslését.
Mivel az elmúlt hónapokban jó számokat hoztak az elsődlegesen érintett részterületek, várhatóan újból jelentős többlettel zárta a magyar gazdaság a hónapot.