Könnyen megeshet, hogy nem is lesz már idehaza kafetériarendszer, mire ítélet születik mindhárom olyan perben, amelyet a hazai piacról kiszorult külföldi multinacionális vállalatok indítottak Magyarország ellen – erre lehet következtetni azokból az információkból, amelyeket a fejlesztési tárca közölt a Magyar Idők érdeklődésére. A minisztériumnál mindenekelőtt arról számoltak be, hogy a három francia kötődésű társaság – név szerint az Edenred, a Le Chéque Déjeuner, valamint a Sodexo Pass – külön-külön terjesztette elő igényét a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál.
Az első kereset – az Edenredé – 2013 őszén futott be a fórumhoz, az utolsó szinte pontosan egy esztendővel később. A beadványokban közös – tudtuk meg a tárcától –, hogy mindhárom cég arra hivatkozik: hazánk megsértett egy, a francia és a magyar kormány között 1987-ben létrejött egyezményt. A rendszerváltozás előtt aláírt, de máig élő megállapodás a beruházások kölcsönös elősegítését és védelmét rögzíti. A paragrafusok – a három érintett cég szerint – amiatt szenvedtek csorbát, mert a magyar törvényhozás átalakította a hazai utalványrendszert, aminek nyomán 2012-től elterjedtek az Erzsébet utalványok és a Szép-kártyák. A három cég ezzel tulajdonképpen kiszorult piacunkról.
Mint azt a fejlesztési tárcától megtudtuk, a legelőrébb az Edenred eljárása tart, a cég ügyében tavaly novemberben tartották meg a tárgyalást Washingtonban. A Le Chéque Déjeuner beadványa az idei év végén kerülhet a nemzetközi fórum napirendjére, az érvek ezúttal Londonban ütközhetnek, a Sodexo Pass esetét pedig 2017 tavaszán tárgyalhatják meg, mégpedig a tengerentúlon. Ítélet – a tapasztalat alapján – legkorábban a tárgyalástól számított hat-kilenc hónap elteltével várható. Ezek szerint az első döntés – vagyis az Edenred keresetét elbíráló határozat – akár már tavasszal megszülethet, a másik kettőre pedig 2017-ben kell számítaniuk az állam képviselőinek.
A kormányzat egyébként nem ül ölbe tett kézzel kafetériaügyben, az igazságügyi tárca apparátusa már hetek óta elemzi a helyzetet. A jogalkotási munkálatokat ugyanakkor nem a washingtoni eljárások ítéleteinek várható tartalma, hanem a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság februári határozata tette égetően szükségessé. Az unió bírái ugyanis több ponton is jogsértőnek minősítették az Erzsébet-utalványról és a Szép-kártyáról szóló hazai szabályrendszert, így a rendelkezéseken mindenképpen módosítani kell. A változtatás pedig nem tűr halasztást, az új rendelkezéseknek mihamarabb, leginkább a következő esztendő elején életbe kellene lépniük.
A lehetséges újítások kapcsán két lényeges pont körvonalazható az eddigi kormányzati közlések alapján. Az egyik az, hogy a kabinet készpénzre váltaná azokat az összegeket, amelyeket manapság utalványban vagy kártyán adnak a dolgozóknak a munkáltatók. A kétségkívül nagy horderejű, sok éves viszonyokat megváltoztató lépés pedig akár a járulékparagrafusok átalakítását is magával hozhatja.
A másik elem a pereskedő három céget is érinti. A közelmúltban az igazságügyi tárca államtitkára lapunknak azt nyilatkozta: az EU bíróságának ítélete nem kötelezi Magyarországot arra, hogy a régi szereplőket visszaengedje. A hajdani rendszert tehát nem kell visszaállítani, azaz az uniós jog sérelme piacnyitás nélkül, más módokon is orvosolható.