2016. május 31., kedd, Angéla, Petronella napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/visszaterhet-kulonado-kiskereskedelemben-328396/

Visszatérhet a különadó a kiskereskedelemben

Ha Brüsszel jóváhagyja, lengyel mintára róhatnak ki újabb terhet
Tavasszal újabb olyan intézkedésről dönthet a kormány, mely a nagy forgalmú áruházláncok számára az eddiginél arányosabb közteherviselést ír elő. Ehhez a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó bevezetése mutathat példát, melyet a magyar kormányéhoz hasonló elvek mentén a kisebb vállalkozások érdekében a piaci átrendeződés ösztönzésére vezetnek be – jelentette ki lapunknak Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos.

– Amennyiben kedvezően alakul a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó sorsa, annak mintájára a jövő évi költségvetés tavaszi tervezésekor olyan intézkedés születhet hazánkban, mely az arányosabb közteherviselés és a piaci erőviszonyok kiegyenlítődése érdekében újabb adónemet vagy díjfizetési kötelezettséget ró a nagy forgalmú áruházláncokra – jelentette ki a Magyar Időknek a kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos.

Szatmáry Kristóf ezt annak kapcsán mondta, hogy hétfőn a Lengyelországban hamarosan bevezetendő kiskereskedelmi különadóról szóló elképzelés újabb részletei láttak napvilágot. A magyar kormány kereskedelempolitikai döntéseihez hasonló elvek mentén megállapított lengyel különadó az elképzelések szerint a legalább havi 1,5 millió złoty (105 millió forint) bevételt elérő kereskedelmi vállalatokra vonatkozik majd, míg az alacsony forgalmú kisebb üzletek nem fognak adót fizetni. A sávos adókulcsok szerint, havi bevétel alapján számított új közteher megfizetését Lengyelországban nem kötik négyzetméterhez sem, vagyis nem számít majd, mekkora üzletben érik el a különadóval terhelt forgalmat. A lengyel elképzelés szerint a havi 300 millió zlotynál (21 milliárd forintnál) alacsonyabb bevételt kimutató kereskedőket 0,7 százalékos különadó terhelné, az ennél magasabb bevételeket 1,3 százalékos kulcs szerint adóztatnák meg. Hétvégente és a munkaszüneti napokon azonban eleve magasabb, 1,9 százalékos kulcs alapján kellene fizetniük a láncoknak.

Szatmáry Kristóf

Szatmáry Kristóf

– A varsói eseményeket figyeljük és tájékozódunk a tervezet részleteiről, mert továbbra sem tettünk le arról, hogy a progresszív adókulcsok miatt az év végén kivezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj után a nagy cégeket jobban bevonjuk a magyarországi közteherviselésbe – mondta a magyar kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos. Szavai szerint a hazai törvényalkotás tavaszi időszakáig kiderülhet, hogy a lengyel kormány talált-e olyan sávos adózási módot, amit az Európai Bíróságnál kevésbé fognak ellehetetleníteni, mint ahogy azt hazánk esetében tették.

Szatmáry elmondta, a lengyel kiskereskedelmi különadó részleteinek ismeretében azt vizsgálják, a közteher küldetése egyezik-e a magyar kormány céljaival, és azok miként illeszthetők be a hazai piaci viszonyok közé. A miniszteri biztos emlékeztetett, Magyarország esetében a korábban sávos adókulcsok alapján megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díjat azért kellett tavaly visszaállítani az eredeti, egykulcsos mértékre, mert Brüsszel elutasít minden, progresszív adózáson alapuló közterhet. Szatmáry szerint ez a lengyel elképzelések kapcsán is várható.

– Figyeljük Brüsszel reakcióját. A fő kérdés az, hogy a lengyelek megtalálják-e a progresszív adózásnak azt a módját, amely Magyarországon is bevezethető lehet – szögezte le Szatmáry Kristóf. Annak kapcsán, hogy a hétvégi értékesítés után magasabb adókulcsok alapján fizetnek majd a lengyelországi láncok, megjegyezte: nálunk a kötelező vasárnapi pihenőnap miatt hétvégente más piaci viszonyok jellemzőek.

A fő kérdés az, hogy a lengyelek megtalálják-e a progresszív adózás elfogadható módját Fotó: Mirkó István

A fő kérdés az, hogy a lengyelek megtalálják-e a progresszív adózás elfogadható módját Fotó: Mirkó István

Emlékezetes, 2011 és 2013 között Magyarországon is volt kiskereskedelmi különadó, melynek során progresszív adózás érintette az évi 500 millió forintnál magasabb bevételű láncokat. A közteher miatt uniós per indult, melynek során azt vizsgálták, a rendelkezés indokolatlanul magasabb terhet jelent-e a multiláncoknak. Bár időközben a magyar kormány kivezette a különadót, utóbb megállapítást nyert, hogy az nem valósított meg diszkriminációt.

Kiemelt

Orbán Viktor: ha nincs az Európai Néppárt, Magyarország ma nem tagja az EU-nak

A miniszterelnök arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EPP az elmúlt évtizedekben a történelmi kérdésekben jó döntéseket hozott, jó ügyekért állt ki, és végigvitte az akaratát.

Poszt-trauma

Amíg a felesége haldoklott, megmászta az Everestet

Tanmese az emberi önzésről.

Lúzermagyarozás és a Veszprém kudarca

Katasztrófa-e a kölni vereség?

Leszbikus nyomulás az ELTE klubnál

Ne várjunk jó modort a homoszexuális szervezetektől.

Kocsis Zoltán fején találta a szöget

A kultúránkat elsöprő jelenségekről beszélt.

Hirdetés