Az 1960-as évek elején eltűnt, csontos, sugaras úszójú, nagy májú, tőkehalhoz hasonló ragadozó újratelepítését 2015-ben kezdte meg a siófoki székhelyű halgazdaság, és mint Nagy Gábortól, a cég horgászati ágazatvezetőjétől megtudtuk, a szántódi révnél augusztus végén történt 400 darabos telepítés után az év végére akár a kétezret is elérheti a Balatonba kerülő menyhal darabszáma.
A 25 centiméternél kisebb példányok kifogása tilos, a halgazdálkodási társaság honlapján piros betűs szöveg figyelmeztet a menyhal egész évre vonatkozó fogási tilalmára. Ha horogra kerül, vissza kell dobni, a halgazdálkodási társaság halőrei ez utóbbit is szigorúan ellenőrzik.
Kérdésünkre, hogy mikor válhat horgászhatóvá a menyhal, Nagy Gábor úgy fogalmazott: egyelőre nem bocsátkoznak találgatásokba. Lehet, hogy két-három, hat-hét vagy tíz év múlva lesz engedélyezett horgászzsákmány. – A földművelésügyi tárca támogatásával folyó kutatásnak arra kell választ adnia, mikor éri el a hal az önfenntartó szaporodóképességét – fűzte hozzá a horgászati ágazatvezető.
A menyhal (Lota lota) gazdasági szempontból nem nagy jelentőségű, de a horgászok kedvelik. Élőhelyéül a kevésbé szennyezett, hideg vizű folyókat, tavakat választja. Húsa szálkamentes, halikrával és ivadékkal táplálkozik, harminc-harmincöt kilós példányai is lehetnek, és a hazai vizeinkben legfeljebb húsz évig él. A balatoni halállomány gazdagítását szolgáló faj visszatelepítésének jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az őshonos halfajt a Magyar Haltani Társaság 2013-ban az év halának választotta.
Mentés