A 2018-as költségvetésben 2,94 milliárd forint áll rendelkezésre a Határtalanul programra.
A most meghirdetett pályázatokból kettő meghívásos: az egyikben a Magyar Cserkészszövetség pályázhat 40 millió forint vissza nem térítendő támogatásra, a másikban a Rákóczi Szövetség jut 67 millió forinthoz. További 200 millió forint forrásra lehet pályázni a középiskolák 9-12. osztályosai határon túli, néhány napos táboroztatásához, de a pályázó intézménynek legalább 200 ezer forint adományt össze kell gyűjtenie és a határon túli partneriskolába vinnie – írta a lap.
Az ötből két pályázaton a 2018-2019-es tanév Határtalan programjaira pályázhatnak a hazai és a határon túli magyarlakta területek iskolái. A középiskolások 1,3 milliárd forintért, az általános iskolások 1,2 milliárd forintért utazhatnak Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Szlovénia és Horvátország magyarlakta területeire, a határon túli iskolák pedig anyaországi programokra pályázhatnak.
A lap cikke szerint 2013 óta csaknem 200 ezer magyarországi és határon túli magyar diák vett részt a Határtalanul programban, amelyre eddig összesen 8,7 milliárd forint jutott. Kezdetben 350, ma már 1400 iskola vesz részt a projektekben.
Hibás a versenyképességi rangsor
Újraszámolják a Világbank Doing Business versenyképességi rangsorát ami Magyarország megítélésén is változtathat, de a felülvizsgálat részletei még nem ismertek – írta szintén keddi számában a Világgazdaság.
A lapnak Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta: a Világbank vezető közgazdásza által bejelentett újraszámítás hátteréről, részleteiről még nincs információjuk. Így egyelőre azt sem lehet pontosan megítélni, milyen hatással lesz Magyarország besorolására – tette hozzá.
Elmondta: ők is többször jelezték, hogy a Doing Business módszertana az elmúlt években többször is jelentősen változott, ami miatt az egyes években publikált rangsorok nehezen összehasonlíthatók, és nem feltétlenül tükrözik az adott országok üzleti környezetének tényleges változásait.
Rákossy Balázs kiemelte, hogy a Chile esetében konkrétan kifogásolt módszertani változás, az adó-visszatérítések időigényének beépítése Magyarország rangsorbeli pozícióját is negatívan befolyásolta az elmúlt két évben. A felmérés merev módszertana az ennek javítására tett kormányzati lépéseket sem veszi számításba: az áfa-visszatérítési határidők lerövidítése egyáltalán nem jelenik meg a magyar adatokban – mondta.
Paul Romer, a Világbank vezető közgazdásza a Wall Street Journallal közölte, hogy kijavítják és újraszámolják az országok versenyképességi besorolását legalább négy évre visszamenőleg.
Kijelentette, hogy a revíziók elsősorban Chile számára lehetnek érdekesek, a dél-amerikai állam besorolása ugyanis jelentősen romlott a korábbi évek módszertani változásai miatt – írta a lap.