– A törvényhozás a múlt év végén szavazta meg a bürokráciamérséklésként és állami rezsicsökkentésként emlegetett program legújabb jogszabályát. A választások közeledtével sokat hallani az elmúlt idők kormányzati eredményeiről. Az állami rezsicsökkentés mennyiben tekinthető a Fidesz–KDNP-kormány eredményének, saját ötletének?
– Ez ügyben elég, ha csak annyit mondok: a szocialisták a decemberi törvénymódosítást sem szavazták meg. Nem akarták, hogy az állampolgárok és a cégek kevesebbet fizessenek bizonyos állami szolgáltatásokért, nem tetszett nekik, hogy a Fidesz–KDNP-kormány újabb kedvező intézkedést fogad el. Mi vettük a fáradságot, és az elmúlt években átnéztünk 1500 törvényt és átvizsgáltunk több száz hatósági eljárást s az azokhoz kapcsolódó díjakat. Már 2010-ben tudtuk, hogy a közigazgatás működésén a korábbiakhoz képest változtatni kell: meg kell újítani az ügyintézési kultúrát, gyorsabb és olcsóbb eljárásra van szükség, valamint arra, hogy a polgároknak ne kelljen messzire utazniuk hivatalos ügyeik intézéséhez. Ennek szellemében eddig háromszáz törvényt módosított vagy helyezett hatályon kívül az Országgyűlés, díjak, illetékek sokaságát törölte el, miközben egyszerűbb lett több tucat hatósági eljárás, megszűnt majdnem félszáz háttérintézmény és egységessé vált a területi közigazgatás irányítási rendszere.
– Kezdjük a hatósági díjakkal! Eddig mennyi fizetnivalót töröltek el?
– 2016 eleje óta – a legújabb módosításokat is beleszámítva – összesen 45 díj és illeték szűnt meg, a változtatások évente összesen 14 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál és a magánszemélyeknél. Ma már ingyenes, sok más mellett a személyi igazolvány és a lakcímkártya kiállítása, ahogy nem kell fizetni az erkölcsi bizonyítványért és az első jogosítvány esetén az okmány kiállításáért sem, de a felvételi eljárásnak vagy az anyakönyvi kivonat kiadásának sincs hatósági költsége. A családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a csok igényléséhez szükséges bizonyos igazolások szintén díjmentesek lettek. A vállalkozások terhei is érdemben csökkentek, ingyenesek például egyes adóigazolások és a cégeljárások egy része, ahogy a számviteli beszámoló közzététele után sem jársemmilyen költséggel, s a legtöbb esetben a cégalapítás is díjmentes a kisebb vállalkozásoknál. A változtatások nyomán immár évente 3,5 millió eljárás zajlik le ingyenesen.
– Ezekre az összegekre nincs szüksége a közigazgatásnak? Az ember akár azt is hihetné, hogy a tételeket korábban feleslegesen szedték be.
– Nem egészen erről van szó. A különféle iratok kiállításakor a közigazgatás szervezetei tulajdonképpen szolgáltatást nyújtanak, a szolgáltatásért pedig általában ellenérték jár. Mi azonban úgy gondoltuk, hogy bizonyos alkalmakkor az ellenértéktől el lehet tekinteni. Leginkább az olyan esetekben, amikor a mindennapokban elengedhetetlen iratokról van szó, vagy az olyan hatósági szolgáltatásoknál, amelyek tömegeket érintenek. Ebben is különbözik a felfogásunk a baloldalétól: ők úgy gondolják, hogy akkor mennek rendben a dolgok, ha megszorítások vannak. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy az állam csak annyit vonjon el a lakosságtól és a cégektől, amennyire szüksége van, a többi pénz pedig maradjon annál, aki megkereste. Ezért adunk például nagy adókedvezményeket a családoknak, s ezért mérsékeljük folyamatosan a közterheket. A hatósági díjak eltörlésére egyébként pontosan az kínál lehetőséget, ami az adócsökkentésekre: a gazdaság kiváló teljesítménye, az ország gyarapodása, a rendezett állami pénzügyek. Pontosan azok az intézkedések és eredmények, amelyekre a balliberális oldal nyolc éve rendszeresen nemet mond.
– Hogyan választották ki az eltörlendő díjakat? Miért éppen ezeket a költségeket listázták ki?
– Két alkalommal is megkérdeztük az állampolgárokat, a döntést pedig a beérkezett több mint félmillió vélemény alapján hozta meg a kormány. Legtöbb esetben az emberek által javasolt díjak szűntek meg.
– Évek óta sok szó esik az adminisztráció mérsékléséről, s leginkább arról, hogy az ügyintézés egyszerűsítésével hatalmasat léphetne előre Magyarország. Mit gondol, az elmúlt esztendők intézkedései nyomán ma egyszerűbb ügyet intézni, mint például tíz évvel ezelőtt?
– Az én véleményem talán nem is olyan fontos, beszéljenek helyettem a számok, a tények. A legfontosabb célunk az volt, hogy rövidebbek legyenek az eljárások, a könnyebben megítélhető ügyekben ne kelljen heteket vagy akár hónapokat várni a hatóság döntésére. Ezért bevezettük például az úgynevezett sommás eljárást, aminek az a lényege, hogy egyszerűbb ügyekben, ahol minden adat rendelkezésre áll, nyolc nap alatt határozat születik. Manapság a járási hivatalok és a kormányhivatalok eljárásainak háromnegyede ilyen keretek közt zajlik le, vagyis négy ügyből háromban nyolc napon belül megvan a döntés. Egy másik intézkedéssel objektív határidő lépett életbe, ennek nyomán két hónapnál hosszabb ideig csak kivételes esetben nyúlhat a hivatali procedúra. Érdekes visszagondolni arra, hogy korábban volt lehetőség rá, hogy az ügyintéző hat hónapra felfüggessze az eljárást. Ma ez már csak ritka kivétel, a közigazgatásnak ugyanis gyorsnak kell lennie, senki nem ülhet fél évet egy aktán. Az elmúlt évek szabályváltoztatásai nyomán több mint harminc tevékenységhez ma már nem kell engedélyt kérni az érintett hatóságtól, elegendő csupán a bejelentés. Mindezek alapján úgy vélem: nyilvánvaló, hogy a közigazgatás gyorsabb lett, az ügyintézés egyszerűbbé vált. S arról még nem is beszéltünk, hogy az év eleje óta élnek az elektronikus ügyintézés szabályai, amelyek nem igénylik a személyes megjelenést. A járási és kormányhivatalok januártól immár elektronikus úton is fogadják az ügyfelek beadványait.
– Ehhez rendelkezésre állnak modern számítógépek és van megfelelő internet-hozzáférés?
– Kétségtelen, hogy arra alkalmas számítástechnikai eszközök és megfelelő sávszélesség nélkül nem beszélhetünk az elektronikus közigazgatás alapjairól sem. Éppen ezért tizenegyezer számítógépet vásárolunk, ezzel lecseréljük a munkavégzéshez elengedhetetlen eszközök egyharmadát. A széles sávú internetet is minél több településre és hivatalba eljuttatja a kormány. 2019 elejére minden háztartás számára lehetőség lesz a rácsatlakozásra.
– Tulajdonképpen az állami bürokrácia csökkentéséhez tartozott az az intézkedéssorozat is, amellyel számos háttérintézményt és hatóságot megszüntettek, beolvasztottak. Milyen előnyöket hozott a szervezeti változtatás?
– Ez a folyamat 2016-ban vette kezdetét és tavaly ősszel ért véget. Két évvel ezelőtt 76 állami szervezetnél merült fel az összevonás lehetősége, ezek közül mára – öt lépcsőben – összesen 44 szűnt meg. A legutolsó változtatás tavaly novemberre esett, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság akkor olvadt be a Magyar Államkincstárba. Számításaink szerint a költségvetés többmilliárdos megtakarítással számolhatott az elmúlt időszakban, de ez ügyben valójában nem a pénz a lényeg. A fontos az, hogy az összes stratégiai döntés a minisztériumokhoz került, az irányítás feladata így egy kézben összpontosul. A hétköznapi ügyeket viszont zömmel a járási hivatalok és a kormányhivatalok végzik el, vagyis azok az egységek, amelyeket az ügyfelek, az állampolgárok könnyedén felkereshetnek, elérhetnek. Ezért került sor a járási hivatalok megerősítésre. Így nem kell közbülső szervezetekhez járkálni, és nem küldözgethetik az érintettet egyik helyről a másikra. A lehetséges előnyök kapcsán megemlítenék egy példát. A rendszerváltozás után a különféle hatóságok egymástól sokszor merőben eltérő nyilvántartási rendszert alakítottak ki idehaza. A regiszterek között átjárás nemigen lehetséges, azokat összekapcsolni nem lehet. Jelenleg azon dolgozunk, hogy minden hatóság hozzáférjen az ügy elintézéséhez szükséges adatokhoz, emellett egységesítjük a formanyomtatványokat, így az ügyfélnek elég lesz egyszer megadnia az adatát, nem kell majd húsz különböző ügytípusnál húsz különböző nyomtatványt kitölteni. Emellett végigvezetjük a nyilvántartásokon az adatváltozásokat, így nem kell hússzor megadni ugyanazt a nevet, házszámot vagy valamilyen számsort.
– A legtöbb ágazatból arról érkeznek hírek, hogy kevés a jó szakember, és nehezen lehet találni új alkalmazottat. A közigazgatásra is jellemző a munkaerőhiány?
– A járási és a kormányhivatalokban történt béremelés révén ma 320 ezer forint a bruttó átlagkereset a közigazgatás területi egységeinél. A járandóságok növelésével – a fővárost és Pest megyét leszámítva – lényegében megszűnt a fluktuáció, a folyamatos elvándorlás tehát nem jelent gondot. Én magam örömtelinek tartom azt is, hogy megváltozott a szabályozás, így ma már nem az a lényeg, hogy ki hány éve dolgozik a közigazgatásban, hanem az, hogy milyen munkát végez. A minőség ugyanis nemcsak a versenyszférában, hanem az állami állásoknál is fontos szempont.
Fontosabb eltörölt díjak, illetékek
2016
· Személyi igazolvány (évente egy alkalommal), lakcímkártya kiállítása
· Mozgáskorlátozott parkolási igazolványok pótlása
· Évente négyszer a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása
· Felsőoktatási felvételi eljárás
· Céges számviteli beszámoló közzététele
· Cégiratok, adóhatósági igazolások kiállítása
2017
· Anyakönyvi kivonat kiállítása
· A csok igényléséhez szükséges OEP-bizonyítvány
· Értesítési cím bejelentése
· A 65. életévét betöltött személy magánútlevele
· Cégbejegyzés és közzétételi költségtérítés (egyéni cég, bt., kkt., kft.)
· Egyszerűsített cégbejegyzés (egyéni cég, bt., kkt., kft.)
· Egyéni vállalkozók nyilvántartása alapján hatósági bizonyítvány kiállítása
· Tulajdoni lapról elektronikus iratként kiadott nem hiteles másolat (magánszemélyeknek évente két alkalommal)
· Termőföld telekalakítási eljárása
· Öntözési berendezések hatósági engedélyezése
· Talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése
2018
· Lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárás és nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése (évente egy alkalommal, az igénylő megbízásából a hitelintézet általi lekérdezés)
· Az első sikeres nyelvvizsga-támogatást célzó eljárás
· A 20 év alatti fiatalok 2018. július 1-jétől 25 ezer forintos támogatást kaphatnak a B kategóriás jogosítvány megszerzéséért. Az ehhez kapcsolódó hatósági eljárás is illetékmentes