2017. augusztus 19., szombat, Huba napja
Gazdaság, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/veget-er-silany-aruk-korszaka-1976197/

Véget ér a silány áruk korszaka

Fazekas Sándor: Ha Brüsszel tétlenkedik, kellő szigorral teszünk rendet az élelmiszerpiacon
Szigorú szankciókra számíthatnak azok a gyártók, amelyek másodrangú fogyasztóként tekintenek a kelet-közép-európai vásárlókra. Ha az Európai Bizottság nem hozza meg a megfelelő döntést, a magyar kormány saját hatáskörben alkot jogszabályt, amely garantálhatóan rendet tesz az élelmiszerpiacon – nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Fazekas Sándor. A földművelésügyi miniszter szerint a fogyasztók megtévesztését célzó gyakorlat legalább olyan káros, mint a hamisítás és a romlott áruk forgalmazása. A tárcavezető elmondta azt is, Magyarország továbbra is a gazdákra alapozott mezőgazdasági termelésben hisz, ezért az erős ellenszél ellenére – a visegrádi országokkal és a balti tagállamokkal együtt – kiáll az agrártámogatások megmaradása mellett.

– Fontos tanácskozás zajlott Brüsszelben az elmúlt napokban. A találkozó kiemelt témája a közös agrárpolitika volt. Látni-e már, hogy mi lesz az uniós agrártámogatások sorsa 2020 után?
– A mezőgazdasági és a vidékfejlesztési támogatási rendszert magában foglaló közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legrégebbi közösségi célokat szolgáló pénzalapja, amely a teljes uniós költségvetés 38 százalékát teszi ki. Nem kevés pénzről van szó, így nem csoda, hogy bizonyos lobbiérdekek miatt időről időre felmerül a kérdés, milyen egyéb célokra csoportosíthatna át forrásokat ebből a keretből az EU. A tagállamoknak ma nem egységes a véleménye az agrárium szerepéről. Az unió egyes országai migrációra, határvédelemre, szociális kérdések megoldására szeretnék fordítani a gazdák pénzét, míg mások a mesterséges élelmiszer-termelésre helyeznék a hangsúlyt. Magyarország álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű. Mi fontosnak tartjuk a mezőgazdasági termelést, a gazdákra kívánjuk alapozni az ágazat jövőjét. Mindehhez stabil támogatási háttérre van szükség.

– Számos forgatókönyv látott már napvilágot a támogatások jövőjét illetően. Vannak már konkrét irányok, amelyek mentén felépülhet az új rendszer?
– Egyelőre nagy a bizonytalanság a közösségen belül is, amit az Egyesült Királyság kiválása tovább növel. Jelenleg az előkészítő szakaszban tart a reform, így nem lehet megmondani, hogy milyen lesz a közös agrárpolitika 2020 után. Folyamatosan érkeznek a különböző javaslatok az Európai Bizottság részéről, bár konkrétumok még egyetlen csomagban sem szerepeltek. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy nem a bizottság, nem a brüsszeli bürokrácia dönt ebben a kérdésben, hanem azok a tagállamok, amelyek az uniót alkotják.

Forrás: Bach Máté

A miniszter fontos feladatnak tartja, hogy a magyar feldolgozókat és a vásárlókat is megvédjék

– Lesz elég erőnk ahhoz, hogy jelentős ellenszélben is érvényesítsük érdekeinket?
– A brüsszeli egyeztetés során a visegrádi országokkal és a három balti tagállammal közösen elfogadtunk egy nyilatkozatot, amely rögzíti, hogy olyan közös agrárpolitikát szeretnénk, amely erős, megfelelő pénzügyi forrásokra támaszkodik, a földműveseket pedig segíti abban, hogy versenyképesen tudjanak termelni. Jelentős erőt képvisel, hogy a több mint hetvenmilliós lakosságot képviselő hét ország össze tudott fogni. Számítunk arra, hogy más tagállamok is hasonlóan vélekednek. Az erős gazdatársadalommal rendelkező országok minden bizonnyal kiállnak majd az agrártámogatások mellett.

– Nemrég egy másik fontos témában is összekovácsolódott a visegrádi országok véleménye. A nyugati és a kelet-közép-európai régió piacán kapható élelmiszerek eltérő minősége elleni fellépésre is közösen szólították fel az Európai Bizottságot. Történt-e bármilyen előrelépés ezen a téren?
– Az Európai Unió malmai lassan őrölnek, de fontos, hogy ez a kérdés napirenden legyen. A jelenség mindenkit érint, hiszen alig van olyan háztartás, ahol ne vásárolnának a nagy élelmiszer-feldolgozóktól származó terméket. Amikor elsőként 2014-ben felvetettük, majd később más országokkal együtt napirendre tűztük ezt a témát, akkor minden fogyasztó érdekében kívántunk fellépni a káros jelenség ellen. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy azonos márkanév alatt nyugaton jobb minőséget forgalmaznak a gyártók, mint az unió keleti felében. Az pedig még inkább dühítő, hogy vannak, akik ezt tagadják. Holott ez a probléma világosan látszik: a közvélemény-kutatásunk szerint minden második ember találkozott már hasonló problémával.

– Bizakodóan nyilatkozott a legutóbbi miniszteri tanácskozás után a cseh agrártárca vezetője az Európai Bizottság és a tagállamok hozzáállásáról. Látszik némi elmozdulás a véleményekben?
– Mára azok is tudomásul vették, hogy ez a probléma létezik, akik korábban tagadták a gyártók tisztességtelen gyakorlatát. A cél, hogy olyan jogszabály szülessen, amellyel meg lehet bírságolni a fogyasztókat megtévesztő cégeket. Az élelmiszer-biztonságot ma szigorú előírások garantálják a közösségben, ahogyan a márkabitorlást és a -hamisítást is következetesen szankcionálják. Meggyőződésünk, hogy a kettős minőségű élelmiszerek forgalmazása legalább ennyire káros, ezért meg kell szüntetni ezt a gyakorlatot az unióban. A vásárlókat és a magyar feldolgozókat is meg kell védenünk, hiszen nagyon nehéz úgy felvenniük a versenyt a multik termékével a hazai gyártóknak, hogy azok félrevezető, a terméket felértékelő feliratokat és márkaneveket alkalmaznak.

– Legutóbb a cseh hatóságok vizsgálati eredményei láttak napvilágot. Hogyan értékelhetők a tapasztalatok?
– A csehek megállapításai egybecsengenek a korábban hazánkban, illetve Szlovákiában elvégzett ellenőrzés tapasztalataival. A vizsgálat rámutatott például arra, hogy egy adott gyártó által forgalmazott halrúdban a németeknél kétharmad volt a halhús aránya, míg a cseh, a szlovák és a magyar piacon kapható ugyanazon termékben csak ötven százalékot tett ki az értékes összetevő. Egy másik esetben pedig húskonzervről derült ki, hogy míg a nyugatiak sertéshúst kaptak a pénzükért, a közép-keleti régióba már csak húsnyesedék jutott. Mi ez, ha nem a fogyasztók megtévesztése?

– Nemrég itthon is újabb vizsgálat indult, ezúttal a nyári szezonális termékek minőségét hasonlítják össze a szakemberek a Nyugaton vett mintákkal. Hol tart az ellenőrzés?
– Még folyik a munka a laboratóriumokban. Az ellenőrök összesen 30-35 élelmiszerpárt, köztük üdítőket, alkoholos italokat, söröket, grillezéshez kapcsolódó termékeket, szószokat, salátaönteteket, friss importzöldséget és -gyümölcsöket, valamint jégkrémeket vizsgálnak. Az eredményekre már nem kell sokáig várni, egy-két héten belül kiderülhet, van-e különbség a felsorolt termékek minősége között itthon és a nyugati országokban.

– Korábban felmerült, hogy Magyarország eltérő összetétel esetén kötelező jelölést ír elő a gyártóknak. Mi lett a sorsa a javaslatnak?
– Több megoldáson gondolkodunk, de a jogszabályalkotással megvárjuk Brüsszel döntését, ha dönt egyáltalán. Ehhez képest fogjuk a saját előírásainkat megalkotni. Ahogyan más területeken sem tűrjük a visszaéléseket, garantálhatom, hogy a magyar előírások kellően szigorúak lesznek ahhoz, hogy rend legyen az élelmiszerpiacon.

– Ehhez kapcsolódik az a húszpontos akcióterv is, amelyet nemrég fogadott el a kormány. Mit lehet tudni a részletekről?
– A magyar emberek életszínvonalát védjük ezzel a csomaggal, amelynek célja, hogy a megvásárolt élelmiszerek minőségével elégedettek legyenek a háztartások. Kidobott pénz, ha valaki megvásárol egy árut, ami nem jó. Ez nemcsak az életminőséget rontja, hanem az élelmiszerek megítélését és így a magyar gazdák megélhetését is megnehezíti. Elemi érdekünk, hogy a magyar élelmiszerek minőségét rontó jelenségekkel, az élelmiszer-hamisítással szemben fel tudjunk lépni, illetve hogy a gyenge minőségű importot, illetve a bizonytalan eredetű termékeket ki tudjuk szűrni a piacról.

– Milyen konkrét intézkedésekre lehet számítani?
– Az akciótervnek vannak olyan elemei, amelyek a hatósági munkát erősítik. Ezen a téren elsősorban a technológia korszerűsítésére van szükség. Olyan laborhátteret kell kialakítanunk, amely megfelel az új kihívásoknak. Ugyanis nemcsak az élelmiszeripar fejlődik, hanem a hamisítás is. Emellett az élelmiszerkönyvben is további módosításokra lehet számítani, a minőségi követelmények a pékáruk és a húskészítmények után újabb kategóriákban szigorodhatnak.

– Mely termékek esetében számíthatunk módosításra?
– A tejtermékek és a húsféleségek körében minden bizonnyal szükség lehet változtatásra. Szakmai konszenzus kell ahhoz, hogy megtaláljuk azt a helyes arányt, amely biztosítja, hogy megfelelő, jó minőségű élelmiszerek legyenek a piacon, miközben a gyártók, feldolgozók versenyképessége is megmarad.

– Vásárlói tudatosság is kell ahhoz, hogy változás legyen az élelmiszerpiacon. Milyen intézkedésekkel lehet ezt segíteni?
– Ha bemegyünk egy áruházba, óriási választék fogad bennünket, a polcokon ott sorakoznak a csomagolt, feliratozott, táblázatokkal ellátott élelmiszerek, amelyek között nem könnyű eligazodni. Ahhoz, hogy a számok mögé lássunk, szükség van a tudatos vásárlásra, amit tájékoztató kampányokkal, iskolai oktatással és a feldolgozók képzésével lehet elérni. Emellett egy minősítési rendszert szeretnénk bevezetni a következő időszakban, hogy meglegyenek azok a viszonyítási pontok, amelyek segítik a vásárlók döntését. Ausztriában és Németországban ma mindenki pontosan tudja, hogy melyik a hazai termék, melyik az adott régióban készült áru, hiszen megfelelő védjegyekkel és az adott termékkategórián belüli minőséget jelző feliratokkal látják el az élelmiszereket. Mi is hasonló rendszerben gondolkodunk.

A tárcavezető érvei és elvárásai

• Heteken belül kiderülhet, van-e különbség a szezonális élelmiszerek minősége között itthon és külföldön.
• A fogyasztók megtévesztésének gyakorlata legalább olyan káros, mint a hamisítás és a romlott áruk forgalmazása.
• Nemcsak az életminőséget, hanem a hazai gyártók megítélését, így a gazdák megélhetését is rontja, ha valaki olyan árut vásárol, ami nem jó.
• Elemi érdekünk, hogy az élelmiszer-hamisítással szemben fel tudjunk lépni, s, hogy a gyenge minőségű importot és a bizonytalan eredetű termékeket ki tudjuk szűrni a piacról.
• A pékáruk és a húskészítmények után újabb kategóriákban szigorodhatnak a minőségi elvárások.
• Német és osztrák mintájú minősítési rendszert vezetne be a kormányzat, ezzel segítve a fogyasztók eligazodását az áruházak kínálata között.
• Magyarország továbbra is a gazdákra alapozott mezőgazdasági termelésben hisz, ezért az erős ellenszél ellenére kiáll az agrártámogatások megmaradása mellett.

 

Kiemelt

Kiütés Debrecenben

Először nyert a Debrecen a labdarúgó NB I-ben: két döntetlen és három vereség után pénteken a 6. fordulóban 4-1-re legyőzte a Vasast.

Poszt-trauma

Barcelonában imádták a migránsokat

„Fogadjuk be őket most!”

Méghogy nincs összefüggés a migráció és a terrorizmus között?

Mi ez, ha nem egy újabb bizonyíték?

Gyurcsány pokolian megsértődött

Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni?

Vágó: Császy és Tátrai is becsületes, derék ember

Nem baj, hogy a Kúria teljesen másképp döntött.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!