2016. augusztus 30., kedd, Rózsa napja
Gazdaság, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/vege-het-szuk-esztendonek-363598/

Vége a hét szűk esztendőnek

Ez már egy új gazdasági ciklus, amelyben konjunktúra vár a pénzintézetekre – mondta a Magyar Időknek Patai Mihály. A Magyar Bankszövetség, valamint a tőzsdei tanácsadó testület elnöke, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója hazánk hitelminősítésével kapcsolatban kiemelte: ha a növekedés mellé a kiszámíthatóság is felkerül a gazdaságpolitika pozitívumai közé, akkor már idén pozitív reakciókat várhatunk a hitelminősítőktől.

– A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) minapi döntése szerint a bankszövetség – a Bankárképzővel karöltve – 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtette a „BankAdat” adatbázist, így lehetővé tette a bankoknak, hogy egyedi, üzleti titoknak minősülő, stratégiai adatokat osszanak meg egymással. A GVH emiatt négymilliárd forint bírságot szabott ki. Hol tart az ügy?
– Ez egy teljesen transzparens rendszer volt, amelyhez folyamatosan csatlakoztak pénzintézetek, amelyik csak akart. És ki hallott már nyitott kartellről? Meg is lepett bennünket az ítélet. Maga az adatbázis nem tartalmazott árazási, ügyféladatokat vagy banktitkot, ráadásul csak múltra vonatkozó információk szerepeltek benne. Az Európai Bizottság iránymutatása szerint az információcsere csak akkor tekinthető versenykorlátozó célúnak, ha jövőben tervezett árakra vagy mennyiségekre vonatkozó egyéni adatok versenytársak közötti cseréjében nyilvánul meg. Itt tehát erről sem lehetett szó. Az ügy külön „szépsége”, hogy a felügyelet, a minisztériumok, de maga a GVH is használta az évek során ezt az adatbázist. Bíróságon megtámadtuk az érthetetlen ítéletet, valamint kértük végrehajtásának felfüggesztését.

– Beszéljünk a 2007–2008-as globális pénzügyi válságról! Mik a tanulságai a jelenben?
– Szigorúbb lett a pénzügyi tevékenység szabályozása, nőtt a felügyeleti szigor, erősödik a fogyasztóvédelem, az ügyfelek érdekérvényesítése is, és átalakultak ezek intézményesített formái. Sokfelé a világon, de különösen Magyarországon, a politikai elit visszavette az irányítást a pénzügyi-gazdasági elittől. Az is tény, hogy hazánkban a bankszektor mindmáig sokat zsugorodott, hiszen bevételi forrásai csökkentek, miközben a tranzakciós illetékkel és a bankadóval jelentősen megemelkedtek a kiadásai.

– Mert a bankoknak is ki kell venniük a részüket a közteherviselésből – ahogy a politika fogalmaz. A magyar lépést több országban is – ha nem is másolták, de – követték. A hazai pénzügyi szektor tavaly közel 150 milliárd banki különadót fizetett, ami a várakozások szerint az idén a felére fog esni. Ez tetemes csökkenés, nem?
– Volt egy megállapodás a kormány és a Bankszövetség között…

– …amit az Európai Bizottság nem fogadott el, s így – egyebek mellett – változott az adó kivetésének alapja, s a teher megállapításánál mégsem számít, ha egy bank több hitelt helyez ki.
– Igen, az EU-egyeztetésen kompromisszumos megoldásra kényszerültünk, azzal a kitétellel és reménnyel, hogy a bankadó 2017-es csökkentésekor már sikerül elérni, hogy közösen elfogadott alapon számoljunk. Szerintem az előző hét év átlagával lenne célszerű kalkulálni, így 2017-ben a 2009–2015-ös mérlegfőösszeg közötti átlaggal.

– A Moody’s Investors Service szerint kedvezőbb makrogazdasági környezetben működhetnek idén a közép- és kelet-európai bankrendszerek, ami stabil eszközminőséget tesz lehetővé. Akkor vége a „hét szűk esztendőnek”?
– Vége, ez már egy új gazdasági ciklus. Pozitívum, hogy az Orbán-kormány álláspontja a pluszterhekkel kapcsolatban jelentősen megváltozott. A külpiacok, valamint a gazdaságpolitikai intézkedések olyan mederbe terelték a növekedést, hogy míg korábban az uniós pénzek és a globális cégek termelése volt a motor, manapság az agrárium és a belső fogyasztás is növekedni tud, mindez pedig konjunktúrát vetít előre a bankoknak is.

– A lakossági hitelezésben, de általában is a bankolásban új szelek fújnak. Mit vár, milyen irányba tart e szegmens?
– Gazdaságpolitikai siker a lakosság svájcifrank-hitelektől való megszabadítása. Ebben elévülhetetlen érdemei voltak Matolcsy György jegybankelnöknek, ugyanis ha ő nem erőlteti ennek mihamarabbi megtörténtét, s mondjuk két-három hónapot csúszunk vele, azzal az ügyfelek, a bankok és az ország is csúfosan járt volna. Most a lakossági hitelezés megélénkülését várjuk az új kormányzati intézkedésektől. Az is tény, hogy az egész világon megváltozott a bankolás természete: az ügyfelek 60-70 százaléka már nem jár bankfiókba. A harminc év alatti fiatalok pedig jószerivel csak akkor mennek be a pénzintézetbe, amikor megnyitják a számlájukat. A többi már az interneten történik.

– Még mindig magas a rossz hitelek aránya. Mit lehet ez ellen tenni?
– Ez jórészt szociális és növekedési probléma, de sajnos az is a képhez tartozik, hogy a magyar emberek hitel-visszafizetési hajlandósága sokkal rosszabb, mint akár csak a környező államok polgáraié. Például azonos termék értékesítésekor a szerbekhez viszonyítva négyszer, a románokhoz képest ötször, a szlovákokhoz hasonlítva hatszor rosszabb a magyarok kölcsön-visszafizetési morálja. Ebben történelem, politika, jogi kérdések egyaránt szerepet játszanak, de akármilyen bonyolult is a képlet, meg kell oldani. A termelési szférában is bénítóan hatnak a körbetartozások.

– A válság előtt boldog-boldogtalan hitelhez jutott, alacsony jövedelemmel, megbízhatatlan hitelfelvételi múlttal. A pénzbőség okozta nem megfelelő hitelkihelyezés miatt a bankok nem hibásak? Ma miben más a helyzet?
– Egyértelműen hibásak, túlfűtött volt a 2005–2009-es időszakban a pénzpiac. Mára számos kormányzati intézkedés révén fékek kerültek a rendszerbe, s a pénzintézetek is – miután megégették magukat – sokkal pontosabb kockázatelemzéssel helyezik ki a forrásokat.

– Úgy tűnik, hogy kevesen élnek a magáncsőd intézményével. Mit gondol, hamvába holt az ötlet?
– Az igaz, hogy még nincs tömeges érdeklődés, ennek ellenére sem szabad eltemetni ezt a sokak számára egyetlen lehetőséget, hogy kikerüljenek kilátástalan helyzetükből. Hasonló volt a helyzet a Nemzeti Eszközkezelő által kínált megoldással – amely a bebukott hitelesek ingatlanát az állam javára megvásárolja, s egyben biztosítja a visszabérlés lehetőségét –, amely iránt egyre nagyobb az érdeklődés: mára már 25-30 ezer család élt vele. Szerintem a magáncsőd intézménye iránti kereslet az évek során jócskán felfut.

– A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 10 + 10 millió forintos konstrukciója milyen hatással lesz a hitelpiacra?
– Ez ugyanolyan pozitív intézkedés, mint a lakásáfa 27-ről öt százalékra mérséklése. Jelentős ingatlanpia­ci és banki forgalmat fog generálni.
– Buktatót nem lát benne?
– A pénz felvétele után tíz éven belül kell megszületnie a vállalt három gyermeknek. Ha ez – nem egészségügyi okból – mégsem történik meg, jelentős kamattal kell a pénzt visszafizetni. Ráadásul a házasságok 52 százaléka válással végződik tíz éven belül, így ez is számos kérdést felvet. Minderre időben fel kell készülni, hogy a mai piacélénkítő, pozitív hatásoknak elsősorban a gyümölcseit élvezhessük hosszabb távon is.

„Gazdaságpolitikai siker a lakosság svájcifrank-hitelektől való megszabadítása”

„Gazdaságpolitikai siker a lakosság svájcifrank-hitelektől való megszabadítása”

– A bankárok jelentős része szkeptikusan fogadta a növekedési hitelprogramot (nhp). Lassan kifut a konstrukció. Milyen mérleget von?
– Mindhárom eleme sikeres volt, érdemi támogatást adott a kis- és középvállalkozásoknak, a magyar gazdaságnak. A hitelek árát ugyanis – az alapkamat-csökkentéssel együtt – lenyomta.

– Hogy tud az nhp-val versenyezni a pénzvilág saját termékeivel?
– Nehezen, amit bizonyít, hogy az utóbbi években csökkent a céges hitelek volumene.

– Honnan, milyen külső forrásból érdemes finanszírozni egy nagyvállalatot?
– Nyugat-Európában az a tendencia figyelhető meg, hogy a bankhitelek aránya némileg csökken, míg a vállalati kötvények és a tőzsdék szerepe nő.

– A magyar piacon ezt még nem igazán tapasztaljuk. Ennek fényé­ben mit gondol arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank bevásárolta magát – minősített többségi tulajdonos lett – a Budapesti Értéktőzsdébe (BÉT)?
– Az MNB fő célja lehet, hogy a nyugat-európai tendenciához felzárkózzunk, s megnöveljük a tőkepiac szerepét.

– Mely szegmensekbe érdemes most „pénzt pumpálni”?
– Szektort nem emelnék ki, mert bár az agrárhitelezés az állami földek megvétele és a gépszerzések kapcsán megugrott, a teljes hitelpiac egészét tekintve ez arányában csak néhány százalék.
– Akkor hová?
– A magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak az nhp, a nagyoknak, illetve az exportorientált cégeknek az Eximbank forrásait közvetíthetik a bankok, miközben jelentős terület az uniós pénzek felhasználásához szükséges magyar források hitelből történő biztosítása is.

– Milyen akvizíciók, fúziók várhatók a pénzügyi szektorban?
– Európában az elmúlt húsz évben hatalmas konszolidáció zajlott le, ezért itt nem számolok ezzel. Az EKB szerint 18-20 olyan nagy európai bankház van, amely már felveszi a versenyt az amerikai, japán és kínai nagy pénzintézetekkel. Magyarországon is átalakulás zajlott le, amelyek legismertebb tranzakciója volt az MKB és a Budapest Bank állami megvásárlása. A legfontosabb változás, hogy a bankrendszer fele magyar kézbe került. Jelenleg 7-9 nagy lakossági pénzintézet van az országban, a jegybank elnöke szerint 4-5 elegendő lenne. Mivel jelenleg 2-3 pénzintézet is strukturális gondokkal küzd, elképzelhető, hogy végül a jegybankelnök által „várt” számok alakulnak ki.

– Januártól érvénybe lépett az unió egységes szanálási mechanizmusa, ami nem adófizetői pénzből történik. Mit vár ettől, illetve a némi késéssel induló – a terv 2014. október 1-je volt – Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (Mark) Zrt.-től?
– Előbbi eredményesen működik, komoly tranzakciót bonyolított le az MKB-val, amely így az egész szektornak megkönnyebbülést hozott. Ha majd a Mark felvásárolja a rossz portfóliókat, az tiszta helyzetet teremthet, ezért támogatjuk, és várjuk az indulását.

– Mit gondol a jegybank monetáris tevékenységéről?
– Pozitívnak tartom, az elmúlt három évben több sikeres, stratégiai döntést is hoztak: az alapkamatot úgy sikerült csökkenteni, hogy ez jelentős mértékben nem hatott a forintra. A második az nhp bevezetése. Az ország nemzetközi kitettsége szempontjából az is pozitívum, hogy az MNB a kéthetes betét kiváltására új, három hónapos betéti instrumentumot vezet be, ösztönözve ezzel a bankokat állampapír-vásárlásra.

– Milyen lépéseket látna szívesen az MNB-től?
– A fair bankolással mára nyugvópontra jutottunk, a gazdaság, a bankszektor érdekét most az szolgálná, ha a monetáris politika nem jelentkezne új kezdeményezéssel.

– A pénzpiac mit vár a kormánytól?
– Mi is kiszámíthatóságot, hogy ne legyen több kreativitás, szakmailag nem egyeztetett intézkedések, és hogy teljesüljenek a bankadó további csökkentésére tett ígéretek.

– A tervek szerint tavasszal meglesznek a költségvetés alapszámai, önöknek iparkodniuk kell, ha a javaslatukat szeretnék viszontlátni a büdzsében.
– Az egyeztetésekre máris készen állunk.

– Mit gondol, mikor minősíthetik fel Magyarországot?
– Ha a növekedés mellé a kiszámíthatóság is felkerül a magyar helyzet és gazdaságpolitika pozitívumai közé, akkor már az idén jó reakciókat várhatunk a hitelminősítőktől is.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Kiemelt

Németországgal és Franciaországgal tarthat külügyminiszteri találkozókat a V4

A lengyel külügyminiszter kiemelte: „meg kell értenünk az Európa-szkeptikus hozzáállás” okait, és az európai integrációt.

Poszt-trauma

Médiamanipuláció: már a saját szemének sem hihet az ember

Ezek szerint Mrs.Clinton győzelméért semmilyen ár sem drága.

Merkel: senki nem ússza meg a muszlim betelepítést

A kancellár nem rántja el a kormányt.

Migránsok a Vereckei hágónál

Kétfarkú kutyák: öngól kapásból.

Tombol a kettős mérce: már a fehér is fekete

A liberálisok megmutatták, hogyan kell fából vaskarikát csinálni.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!