- Februárban a bruttó és a nettó átlagkereset 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit
- A versenyszektorban dolgozók száma továbbra is kiemelkedő mértékben bővült
- A digitalizáció elterjesztésére vonatkozó javaslatokat tárgyalt a Nemzeti Versenyképességi Tanács
- Nincs tervben a kiskereskedelmi törvény módosítása
A KSH csütörtökön tette közzé, hogy februárban a bruttó és a nettó átlagkereset 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a januári 10 százalékos emelkedés után. A 2,9 százalékos februári inflációval számolva a reálkeresetek 7,6 százalékkal emelkedtek a januári 7,5 százalékot követően. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,5 százalékos volt a keresetek éves növekedése februárban. A vállalkozásoknál 9,3, a költségvetési szervezeteknél 13,8 százalékkal nőttek a bérek.
Varga Mihály hozzátette: a bérnövekedés az alacsony infláció és a novemberi hatéves bérmegállapodás eredménye, amellyel idén a minimálbér 15 százalékkal, garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt.
Eközben a versenyszektorban dolgozók száma továbbra is kiemelkedő mértékben bővült, 2016 februárjához képest 118 ezer fővel nőtt, ami történelmi csúcsnak számít 1999, a legalább 5 fős körre vonatkozó intézményi létszámfelmérés indítása óta – tette hozzá a tárcavezető.
Reményeik szerint a foglalkoztatás a következő hónapokban tovább javulhat. A foglalkoztatás növekedésében a gazdasági konjunktúra mellett lényeges szerepe van a kormány intézkedéseinek, mindenekelőtt a Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeinek és a folyamatos adócsökkentéseknek. Várakozásaik szerint a bérek emelkedésének ez a dinamikája továbbra is fennmarad, ami tovább segíti Magyarország erősödését – hangsúlyozta.
a digitalizáció elterjesztéséről tárgyalt a versenyképességi tanács
A digitalizáció elterjesztésére vonatkozó javaslatokat tárgyalt a Nemzeti Versenyképességi Tanács, az egyik a készpénzforgalom csökkentése érdekében a szociális alapszámla bevezetését vetette fel – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tanács 3. ülését követő sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
A kormány célja, hogy minél szélesebb körben elterjessze a digitális szolgáltatásokat, egyszerre javítva ezzel a szolgáltatók versenyképességét és csökkentve a felhasználók költségeit – tette hozzá.
A miniszter közölte: a versenyképességi tanács első ülésén tárgyalt hat témából öt területen sikerült jogszabály-módosításokat elindítani, amelyekről a parlament ebben a fél évben dönthet.
Kiemelte: ösztönözni szeretnék az elektronikus számlavezetést, a közműszámlák elektronikus kiegyenlítését, és a kabinet azt tervezi, hogy idővel a cégek adóbevallását is – a magánszemélyekéhez hasonlóan – az adóhivatal készítse el.
Kitért arra, hogy a szociális alapszámla-javaslat részleteiről még a bankszövetséggel is egyeztetnek, a számla bevezetését az Európai Unió is kötelezővé teszi a tagállamok számára.
Szeretnének abban előrelépni, hogy akik jelenleg nem használnak bankszámlát, azok is bankon keresztül tudják intézni a legfontosabb fizetéseiket – mondta.
A tanács következő ülésén, ősszel oktatási javaslatokkal foglalkoznak majd, annak érdekében, hogy a tanterv, az alapismeretek része legyen a digitalizáció.
Az elért eredmények közül kiemelte: az építési jogszabályok módosításáról benyújtották a törvényjavaslat-csomagot, a közműhálózatra csatlakozás könnyítéséről szintén elkészült a jogszabálytervezet. Szerdán tárgyalta a kormány a 2018-as adómódosítások csomagját, jelentős módosítások születhetnek a céges adóbevallásokban, a határidők felgyorsításával, vagy a cégbejegyzéseknél. Ezek már rövidtávon javítani fogják a magyar versenyképességet – húzta alá.
Jelezte: a fizetésképtelenségre és csődeljárásra vonatkozó módosítások is zajlanak, az igazságügyi tárcával egyeztetik ezeket.
Az Igazságügyi Minisztérium elkészíti a versenyképesség javítása érdekében az új választott bírósági törvény javaslatát, és dolgoznak a bizalmi vagyonkezelésre, a nyilvánosan működő részvénytársaságok bejegyzésére, és a tőkeemelési kérelmek elbírálására vonatkozó javaslatokon.
Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, a tanács tagja elmondta: a digitalizáció kiemelt téma, a közszférában, az oktatásban és a versenyszférában is megvizsgálták a fejlesztési lehetőségeket és területek összekapcsolását, aminek megvalósulása jelentős előrelépés lehet.
nincs tervben a kiskereskedelmi törvény módosítása
Egyelőre nincs tervben a kiskereskedelmet érintő jogszabályok módosítása – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön. Varga Mihály más témában tartott sajtótájékoztatón hozzátette: további egyeztetésekre van szükség ahhoz, hogy minden érdekelt számára elfogadható, és megfelelő módosítások szülessenek majd.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kedden beszélt a vasárnapi szabadnappal és bérpótlékkal, a minimális eladói létszámmal és az áruk minőségével kapcsolatos kereskedelempolitikai tervekről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy döntés egyik kérdésben sincs, de várható, hogy még áprilisban előterjesztik az indítványt.
A politikus kifejtette: van olyan javaslat, hogy a kiskereskedelemben havonta legalább két szabad vasárnapjuk legyen a dolgozóknak, amikor pedig munkát végeznek a hét utolsó napján, kapjanak bérpótlékot.
Fogyasztóvédelmi okokkal magyarázta azt a tervet, hogy forgalom- vagy négyzetméter-arányosan minimális eladói létszámot írnának elő, ahogyan azt is, hogy ha egy Magyarországon és külföldön is forgalmazott termék beltartalma eltérő, azt fel kellene tüntetni az árun. Felmerült a kéretlen reklámok kérdése is – mondta Kósa Lajos, de jelezte, hogy ő nem támogatja a reklámra fordítható összeg korlátozásának tervét, mert ez sérthetné a gazdálkodás szabadságát. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy döntés még egyik kérdésben sincs.