Azzal, hogy péntek este a Standard & Poor’s (S&P) felminősítette Magyarországot, újabb megerősítést kaptunk arra, hogy helyes irányba indult el a gazdaságpolitikában. Maradtak azonban kihívások, most elsősorban a versenyképesség fokozására kell helyezni a hangsúlyt, ami azért is nehéz, mert a korábbi eladósodottság miatt nagy terhet cipel a hátán az ország – mondta Kecskeméten, az éves közgazdász-vándorgyűlésen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. – Olyan puttonnyal futunk versenyt, amit évtizedeken keresztül pakoltak – mondta, hozzátéve: a magyar gazdaság így is jól teljesít, de a munkaerő jobb elosztásával és hasznosításával további eredmények is elérhetők lennének.
Varga Mihály elismerte, hogy régiós összevetésben továbbra is magas az államadósság, ugyanakkor az utóbbi öt évben jelentősen csökkent a mutató. Ez annak köszönhető, hogy az államháztartási deficitet úgy sikerült három százalék alatt tartani, hogy közben a növekedés lendületét is megőrizte a gazdaság. Ezt az eredményt ismerte el az S&P pénteken, ami azért is fontos, mert a döntéssel kedvezőbb befektetési helyzet nyílik meg Magyarország számára. – Ahhoz azonban, hogy a növekedés tartósan 3-4 százalékos maradjon, további lépések szükségesek – hangsúlyozta a tárcavezető.
A kabinet a magasabb hozzáadott értéket előállító ágazatok támogatásával, a kutatás-fejlesztési források jelentős növelésével, valamint a – költségvetés teherbíró képességéhez igazítva – beruházások támogatásával a növekedés motorjait igyekszik magasabb fokozatra kapcsolni. Az unió átlagától elmaradó termelékenység komoly gátja a bővülésnek. A kis- és középvállalkozások támogatása is fontos feladat, újabb javaslatok készülnek, amelyek ennek a szektornak a bővítését segítenék elő.
Varga Mihály szerint a foglalkoztatottságban elért eredmények – az, hogy most már mindössze 5 százalékon áll a munkanélküliségi ráta – mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a területi egyenlőtlenségeket. Az ország nyugati részein szinte eltűnt a munkanélküliség, míg a keleti régiókban még mindig 8 százalék fölötti az arány. A kormány bérlakásprogrammal, utazási kedvezmények biztosításával és lakhatástámogatással igyekszik a munkavállalói mobilitást erősíteni. A munkanélküliség mellett egyre égetőbb jelenség a bizonyos ágazatokat sújtó munkaerőhiány. Ehhez a képzés átalakításának fontosságát emelte ki, hogy más országokhoz hasonlóan már gyerekkorban meg lehessen állapítani, hogy melyik lesz a legmegfelelőbb pálya, és ehhez lehessen igazítani az oktatást.
A jelenleg tapasztalható munkaerő-elvándorlás kapcsán Varga Mihály kiemelte: a munkáltatóknak is fel kell ismerniük, hogy a minőségi munkaerőt meg kell fizetni, ehhez a kormány adóoldalon tud támogatást nyújtani. A gazdaságpolitikai kihívások között említette, hogy az átlagbér jóval az uniós átlag alatt van, de az utóbbi évek intézkedéseinek köszönhetően a régiós átlaghoz sikerült felzárkózni, a nettó átlagkeresetek 2010 óta 22,3 százalékkal nőttek.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója előadásában a megtett gazdasági és jegybanki intézkedések méltatása mellett külön kitért arra, hogy az MNB új szabályozói beavatkozást tervez az átalakított hosszú távú hitelszerződések terén. Mint elmondta, a lakosság körében sokan döntöttek úgy, hogy meglévő hiteleiket rögzített törlesztőrészletűre alakítják, ami független a kamatok változásától. Megjegyezte: egy ilyen döntés érthető a bank és az ügyfél részéről is, különösen olyan ügyfél esetében, aki a devizahitelekkel „megégette a kezét”. Azonban az MNB úgy ítéli meg, hogy az ilyen szerződésmódosításoknál a bankok gyakran túl magas költséghányadot állapítanak meg. Ezeknek letörése érdekében az MNB – a piaci szerepl