A 2017-es adóváltozások nyomán a béren kívüli juttatások körében adott pénztáritagdíj-átvállalások kikerülnek a kedvezményes adózású körből, ezzel pedig jó eséllyel jelentősen visszaesnek azok a megtakarítások, amelyeket a munkavállalók nyugdíjuk vagy egészségügyi ellátásuk kiegészítésére fordíthatnak. A pénztárszövetség és a Századvég Gazdaságkutató ennek ellensúlyozására azt javasolja, hogy a 43,66 forintos adóteherből az állam 9,45 forintot írjon jóvá.
– Így az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés kafetériaterhelése is visszakerül a 32,44 százalékos kategóriába. Javaslatunk az öngondoskodás terén előrelépést jelent, miközben a költségvetést érdemben nem érinti, mert az ösztönzés hatására megnövekedő megtakarítások utáni összes adóbevétel megegyezik a magasabb adókulcshoz és alacsonyabb befizetéshez tartozó adóbevétellel – mondta a Magyar Időknek a szövetség megbízásából a kérdést elemző Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza, György László.
– Az elv az, hogy ne kerüljön kedvezőtlenebb adózási kategóriába az öngondoskodás, mint korábban, mert akkor nem marad motiváció a munkaadók számára, hogy a béren kívüli juttatások közül az önkéntes nyugdíjpénztári juttatással éljenek – tette hozzá.
Kravalik Gábor, a pénztárszövetség elnöke lapunknak elmondta, fontosnak tartották, hogy egy olyan megoldási javaslattal éljenek, ami meglévő adózási konstrukciókon alapszik, így könnyebb is lenne a gyakorlatba átültetni. Szerinte azzal, hogy az eddig ismert béren kívüli juttatási rendszer jelentősen átalakult, erősen érzékelhető a munkáltatók részéről, hogy inkább készpénzben adnak többet munkavállalóiknak, ez viszont nem feltétlenül jelenik meg öngondoskodási megtakarításként.
Kravalik Gábor szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók legtöbbször első munkahelyükön találkoznak az öngondoskodás gondolatával, erre többnyire akkor gondolnak először, amikor munkahelyük biztosít ilyen lehetőséget. Sőt azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalókat is bevonták, nemcsak „ajándékba” kapták a juttatást, hanem nekik is hozzá kellett járulniuk, sokkal valószínűbb, hogy megtartja pénztári tagságát és növeli is megtakarításait. – A felvetett megoldás alapján biztosíthatónak látjuk a munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos motiváció fennmaradását, a munkavállalói tudatosság erősödését az öngondoskodás területén, valamint a költségvetési bevételek optimalizálását – mondta György László.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona éves összevetésben tavaly kilenc százalékkal, 1166 milliárd forintra nőtt. Az egy pénztártagra jutó átlagos vagyon december végén meghaladta az 1,1 millió forintot, ami tízszázalékos növekedésnek felel meg. Kravalik Gábor kiemelte, kifejezetten kedvező trend, hogy az egyéni befizetések látványosan növekednek, miközben a munkáltatói hozzájárulás érthetően visszaesett. Ez azonban még kevés lesz ahhoz, hogy teljes egészében pótolja a kiesést. A Századvég előrejelzése alapján az idén életbe lépett szabályozói módosítások hatásaként az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések várhatóan 25 százalékkal, az egészségpénztári befizetések 21 százalékkal esnek vissza. Ez a teljes befizetés 10, illetve 13 százalékos mérséklődését jelenti. A pesszimista forgatókönyvben a visszaesés ennek kétszerese is lehet.