Törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az egyszerűsített foglalkoztatásra, valamint az illetékmentességre vonatkozó szabályok könnyítése végett. A kamara közlése szerint a módosítás a mezőgazdasági idénymunka rugalmasabb és teljesebb kiszolgálását, valamint a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességi szabályok enyhítését célozzák.
A javaslatokat a jövő héten tárgyalja az Országgyűlés. Az indoklás szerint az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt folyamatosan emelkednek az idényjellegű foglalkoztatás bérköltségei. Míg 2014-ben a mezőgazdasági idénymunkások átlagos napi bére 5000–5500 forint volt, addig mára 8000 forint alatt szinte lehetetlen munkavállalót találni mezőgazdasági munkákra. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy az érintett munkavállalók túllépik az adómentes keretösszeget, ezáltal utólagosan adófizetésre és szja-bevallás benyújtására válnak kötelezetté.
A javaslat az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem 5870 forintos összegét idén 8255 forintra növelné, s a jövőben a minimálbér növekedésével arányosan emelné. A NAK azt javasolja, hogy ezt a rendelkezést már a 2017-ben megszerzett jövedelemre is alkalmazzák. A törvénymódosítás elfogadásával elkerülhető, hogy a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása csökkenjen, és ezáltal a gazdálkodók még komolyabb munkaerőhiánnyal szembesüljenek.
Az illetéktörvényt módosító javaslat célja, hogy összhangban legyen a földforgalmi törvénnyel, és enyhítse a termőföldszerzés illetékmentességére vonatkozó szigorú feltételeket. A gazdálkodóknak nem kellett a termőföld után vagyonátruházási illetéket fizetni, ha vállalta, hogy legalább öt évig mezőgazdasági termelésre használja, és nem idegeníti el. Ezalól kivétel volt, ha a termőföld használatát közeli hozzátartozónak engedte át. Akkor sem kellene vagyonátruházási illetéket fizetnie a gazdának, ha a legalább 25 százalékos tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezetnek engedi át a föld használatát.