Komoly kockázatokat jelent, ha az ország nukleáris biztonságát illető kérdésekben a szakértő hatóságok helyett a kormány dönt, mint arra az atomtörvény legújabb módosítása lehetőséget ad – állítja az Energiaklub és a Greenpeace, és ezért több nemzetközi szervezettel közösen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) fordultak, mert véleményük szerint az atomtörvény decemberi módosítása sérti a nemzetközi egyezményeket. A jogszabályi változást úgy értelmezik, hogy annak nyomán a magyar kormány rendeletben írhatja felül az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) határozatait az építendő atomerőmű – vagyis a Paks II projekt – és radioaktívhulladék-tárolók esetében. A szervezetek azt kérik a NAÜ-től és a nukleáris biztonságról szóló nemzetközi egyezmény – vagyis az úgynevezett Euratom – szerződő feleitől, hogy vizsgálják meg az új magyar szabályozást a március 27-én kezdődő értekezletükön.
A hivatal jogköre nem változott – szögezte le a fentiekkel szemben az OAH a Magyar Idők érdeklődésére adott válaszában. Hozzátették, hogy továbbra is minden olyan hatósági döntés a hivatalhoz tartozik, amely a nukleáris biztonságot érinti. A részletes szabályokra vonatkozó tervezetet maga a hatóság készítette elő és adta át a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. Mint kiemelték, az atomtörvény kimondja azt is, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv döntéseit nem lehet megváltoztatni vagy megsemmisíteni. Ezeket továbbra sem lehet felülírni kormányrendelettel, azok csak bírósági úton támadhatók meg. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el – idéztek a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényből.
A kormány tehát eddig is rendeletben határozta meg az atomenergia-hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokat. Az atomtörvény módosításáról korábban Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár beszélt a parlamentben Szél Bernadett LMP-képviselő interpellációjára adott válaszában. Közölte, hogy az atomenergiáról szóló törvény a módosítást megelőzően is rendelkezett arról, milyen módon lehet eltérni a meglévő üzemeltetési engedélyektől a működő nukleáris létesítmények, radioaktívhulladék-tárolók esetében. E szabályok eddig is és ezután is garantálni fogják a létesítmény nukleáris biztonságának kérdését, és átalakítás nem történhet az atomenergia-felügyeleti szerv engedélye nélkül.
Miután azonban ezek a szabályok nem értelmezhetőek a megvalósítandó nukleáris létesítményre, azaz a Paks II projektre, valamint egy új radioaktívhulladék-tárolóra, a módosított jogszabály kiterjeszti az engedélyezési előírásokat ezekre is. Az Euratom-irányelv 2014-es módosítása alapján a tagállamoknak 2017-es határidővel kellett elvégezniük ezt a jogalkotást – magyarázta az államtitkár.
A nukleáris területhez kapcsolódó teljes hatósági rendszert felülvizsgálta a NAÜ szakértői delegációja 2015-ben, az IRRS nevű misszió részeként. A következő, úgynevezett követő misszió 2018-ban lesz, amikor a 2015-ben tett javaslatok és ajánlások megvalósítását vizsgálják.
Elutasították Jávor Benedek keresetét
Az Európai Bizottság nem vizsgálja felül azt a korábbi álláspontját, amelyben kimondta, hogy a magyar kormánynak joga volt megbíznia a Roszatom atomenergetikai konszernt a Paks II beruházás kivitelezésével – írta a Politico című online lap Jean-Yves Muylle levelére hivatkozva. A piacok átláthatóságáért felelős igazgató ebben arról tájékoztatta Jávor Benedek európai parlamenti képviselőt, hogy a környezetvédő szervezetek által benyújtott dokumentumok nem tartalmaznak olyan körülményt, amely miatt felül kellene vizsgálni a bizottság korábbi döntését. Magyarország fontolgatta a versenytárgyalás kiírását, semmi nem gátolta meg abban, hogy úgy döntsön: kizárólag az orosz technológia felel meg műszaki szempontból a magyar követelményeknek.