A jelek szerint a vállalkozói szféra egyre több tagja barátkozott már meg azzal, hogy – hozzájárulás címén – évente ötezer forintot át kell utalnia a kereskedelmi és iparkamarának. – Az idei tételt 504 ezren rótták le eddig – tudta meg lapunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkárától. Dunai Péter hangsúlyozta, hogy tavaly nagyjából 670 ezren utalták át az ötezer forintot. Előfordulhat, hogy valamely gazdasági szereplő az elmúlt hetekben, hónapokban befizetett ugyan ötezer forintot, esetében mégis hiányt mutat 2016-ra a nyilvántartás. Ennek oka az lehet, hogy a korábbi évek valamelyikében maradt el a befizetés, így a mostani ötezer forintját az akkori kötelezettség teljesítéseként számolják el.
Az idei és a tavalyi számok között komoly, nagyjából 160 ezres hiátus mutatkozik, amiből arra lehet következtetni, hogy ennyien még nem utalták át a szükséges összeget. – A helyi kamarák mindenkor felhívják az érintettek figyelmét a mulasztásra – mondta a főtitkár. Egy idő után azonban már nem a köztestületek, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tesz lépéseket az ötezer forintok beszedéséért. Jó tudni, hogy a hatóság – minimum ötezer forintos – díjat számít fel fellépése után, a hozzájárulással késlekedő cégnek, egyéni vállalkozónak így akár komolyabb összegbe is kerülhet a mulasztás. Dunai Péter szerint az utóbbi időkben a kamarák összesen 81 ezer vállalkozás ügyét adták át az adóhivatalnak. A NAV eddig az eljárások több mint felét, 46 ezer ügyet zárt le, ezekben befolyt a törvény szerint előírt summa. Hatezer alkalommal viszont az derült ki, hogy az érintett gazdasági szereplő nem működik, abbahagyta tevékenységét, vagy nincs semmilyen vagyona. Ilyenkor a kamarákhoz a NAV fellépése ellenére sem érkeztek meg a tételek. – Ez is mutatja, hogy a hozzájárulási rendszer bevezetése az alvó és a fantomcégek felfedésére is alkalmas – jegyezte meg Dunai Péter. Majdnem harmincezer adóhivatali eljárás még folyamatban van.
A főtitkár ezek kapcsán arról is beszélt, hogy az MKIK rendkívül károsnak tartja, hogy olyan társaságok sokasága szerepelhet ma a cégjegyzékben, amelyek érdemi működést nem fejtenek ki. – Az ilyen vállalkozások veszélyeztethetik a magyar gazdasági élet biztonságát, tisztaságát, és akár visszás cselekmények, jogsértések elkövetésére is alkalmasak lehetnek. A helyzet felveti a mai cégnyilvántartás megreformálásának kérdését is – mondta a kamara főtitkára, aki szerint az MKIK szívesen átvenné a regisztrációs teendőket, a változás ugyanis számos előnyt hozna a gazdasági szereplőknek. A kamaránál már most is összefutnak a nyolc legfontosabb állami adatbázis lényeges információi, így ha a cégjegyzéket a jövőben az MKIK vezethetné, komplex szolgáltatáshoz juthatnának az érdeklődők. – Egy-egy adott vállalkozásról naprakész képet kaphatnának az ügyfelek, friss gazdálkodási adatok szerepelnének a rendszerben. Az új szisztémában a fantomcégek törlése is gyorsabban megtörténhetne – mondta Dunai.