Évek óta az adóhivatal legfontosabb feladatainak egyikét adja azoknak a vállalkozásoknak a leleplezése, amelyek bejelentés nélkül, vagyis feketén foglalkoztatják alkalmazottaikat. – Az utóbbi időszakban évente mintegy 25 ezer ellenőrzést végzett el a szervezet, jogsértésre az esetek körülbelül húsz százalékában derült fény – mondta a Magyar Idők érdeklődésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője. Kis Péter Andrástól megtudtuk: a hatósági tapasztalatok alapján pontosan meghatározhatók azok a gazdasági területek, amelyeken a feketefoglalkoztatás komoly gondot okoz. – Az építőipar hatalmas adóügyi kockázatot hordoz magában, az ágazatban manapság is jelentős méreteket ölt a bejelentés nélküli munkavégzés – emelte ki a szóvivő.
Visszaélésekre rendszeresen bukkan a hatóság a gazdaság más területein is. A tapasztalatok szerint munkaügyi feketézésre leginkább ott kerülhet sor számottevő méretekben, ahol a feladatok elvégzéséhez sok alkalmazottra van szükség. – Mezőgazdaság, vendéglátás, személy- és vagyonvédelem, fuvarozás, takarítás – sorolta Kis Péter András azokat a szegmenseket, amelyekben az illegális munkavállalás az adóhivatal megállapításai szerint gyakorinak mondható.
A NAV segít visszaszerezni a pénzt
Számos magyar vállalkozás életében válhat szükségessé, hogy valamely munkatársa külföldre utazzon, átmeneti ideig más országban dolgozzon. Ilyenkor az alkalmazott üzemanyag-, szállodai, vendéglátási, autóbérlési vagy konferenciaszámlái az adott állam forgalmi adóját tartalmazzák. – A honi vállalkozások manapság is ritkán igénylik vissza egy másik uniós országban kiállított számlák áfáját – mutatott rá közleményében a Baker Tilly Hungária. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló cég szerint leginkább az tarthatja vissza a magyar szereplőket, hogy drágának és bonyolultnak ítélik meg a visszaigénylés folyamatát. Az érintettek nyilván nincsenek tisztában azzal, hogy belföldi adóalany a magyar adóhivatalhoz elektronikusan benyújtott kérelem segítségével, egyszerűen és díjmentesen igényelheti vissza ezt az áfát. – A NAV megkeresi a külföldi adóhatóságot, továbbítja az igénylést, amit a külföldi hivatal megvizsgál, s szükség esetén információkat kér. Végül a visszajáró pénzt kiutalják a magyar cégnek – írta le röviden a folyamatot Bagi Márta, a Baker Tilly Hungária partnere. Hozzátette: a 2014. évi számlák esetén legkésőbb szeptember 30-ig lehet a kérelmet benyújtani. – A visszatérítés az Európai Unió országaiból lehetséges – jegyezte meg a szakember, s megeshet, hogy az adott állam szabályai miatt bizonyos összeg felett a számlákat csatolni kell a beadványhoz.
Munkavállaló is buktathat munkaadót
Az adószabályok megkerülésének több bevett módszere is van. Egyesek egyáltalán nem jelentik be alkalmazottaikat, mások késve adnak számot embereikről, megint mások pedig csak a ledolgozott idő egy részét tüntetik fel. Az sem ritka, hogy a foglalkoztató azt közli a hatósággal, hogy munkavállalóinak csak átmeneti, alkalmi jelleggel ad elfoglaltságot, holott a valóságban az érintettek nyolc órában dolgoznak. – A szabálytalanságok feltárására összetett módszert alkalmaz az adóhivatal – jegyezte meg ennek kapcsán a szóvivő. A legnagyobb szerep az úgynevezett operatív ellenőrzéseknek jut: ilyenkor a NAV munkatársai előre maghatározott időben és helyszíneken jelennek meg. Vizsgálnak például egy nagyobb építési helyszínt, esetleg piacot, mezőgazdasági területet, ültetvényt vagy éppen strandot. – A hatékony fellépést segíti, hogy az utóbbi időkben már a pénzügyőrök is részt vesznek az adóügyi ellenőrzésekben – jegyezte meg Kis Péter András, hozzátéve: a feketézés feltárásában sokszor más állami szervezetek is közreműködnek. A legnagyobb segítséget azonban sokszor éppen azoknak a munkavállalóknak a közérdekű beadványai nyújtják, akiket nem jelentett be munkaadójuk. – A feketefoglalkoztatás jelentős károkat okoz a közkasszának, s a legálisan működő más piaci szereplőknek is, hiszen a szabályok megsértői anyagi előnyben vannak jogszerűen működő versenytársaikhoz képest – mondta a szóvivő. A legnagyobb veszteséget ugyanakkor az érintett alkalmazottak szenvedhetik el, hiszen a bejelentés hiánya miatt nem részesülhetnek egészségügyi ellátásban, s a nyugdíjukkal is gond lehet.
Interneten a szabálytalankodók
Azért, hogy a munkavállalók tisztán láthassanak, az adóhivatal időről időre közzéteszi azoknak a vállalkozásoknak a fontosabb azonosító adatait, amelyek áthágták a szabályokat, s dolgozóikat bejelentés nélkül alkalmazták. – Az augusztusi információkat tartalmazó legfrissebb kimutatás nem kevesebb mint ötezer bejegyzést tartalmaz – mondta Kis Péter András, megjegyezve, hogy egy-egy szabályszegő neve többször is szerepelhet a sajátos feketelistán. A szóvivő szerint a regiszter nem csak a munkavállalók számára lehet érdekes: a gazdasági szereplőknek sem árt tudniuk, hogy új vagy régebbi üzleti partnereik felkerültek-e a listára. Már csak azért sem, mert azok a vállalkozások, amelyek megszegik a munkaügyi követelményeket, nem vehetnek részt a közbeszerzéseken, s eleshetnek az állami támogatásoktól is.
Milliárdos hiány miatt milliárdos bírság
A feltárt szabályszegéseket a NAV sem hagyta megtorlatlanul. Négy és fél év alatt az adóhivatal megközelítőleg négymilliárd forintnyi hiányzó közteher lerovására kötelezte a rajtakapott munkaadókat, emellett további négymilliárd forint büntetést is kiszabott. A munkavállalók bejelentését újból és újból elmulasztó vállalkozásoknak pedig azzal is számolniuk kell, hogy a hatóság akár hosszabb időre, legrosszabb esetben hatvan napra is bezárhatja üzletüket, boltjukat.