Magyarország tovább erősítené jelenlétét a kínai kötvénypiacon, ezért a korábbi sikeres kibocsátást követően további lépésekben gondolkodik – mondta tegnap a bécsi Euromoney konferencián Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A magyar állam tavaly bocsátott ki devizakötvényt egymilliárd zsenminpi értékben. Akkor erre még csak a hongkongi, offshore, úgynevezett dim sum piacon volt lehetőség. Mostanra azonban a szabályozói változásoknak köszönhetően megnyílt a lehetőség a szárazföldi, onshore, úgynevezett panda kötvénypiacon is megjelenni.
Magyarország számára jó példa lehet Lengyelország, amely a közép-európai térségből először tudott panda kötvényt kibocsátani. A tapasztalatokról Kamila Gers a lengyel pénzügyminisztérium képviseletében elmondta, hogy elégedettek a lépéssel, mivel beigazolódott, hogy a panda piacon kedvezőbb árazással tudtak forráshoz jutni.
Barcza megjegyezte, Magyarországnak továbbra is fontos, hogy még jobban megismertesse magát a kínai befektetőkkel, mivel az ázsiaiaknak egy ekkora méretű ország önmagában még nem jelent vonzó lehetőséget. Ez azonban változóban van, például a lengyel kötvényeket is jelentős, kétszeres túljegyzés mellett értékesítették. A panda piac megnyílása jelentős változást jelent a kínai állam hozzáállásában: korábban többnyire hazai kibocsátók számára tartották fent az onshore piacot, míg a külföldi érdeklődők mehettek Hongkongba. Azonban töretlen érdeklődés mutatkozott befektetői oldalról további kínai kitettségek iránt, hiszen ahogy a lengyel példa is mutatja, ott kedvezőbbek a feltételeket.
Minden bizonnyal a kínai eszköz további térnyerése várható a közeljövőben. Jean-Marc Mercier, a HSBC Bank nemzetközi adósságértékesítő üzletágának vezetője elmondta, hogy pár éve még senki nem gondolta volna, hogy a kínai zsenminpi rövid időn belül az ötödik leggyakrabban használt deviza lesz a nemzetközi kereskedelemben, márpedig jelenleg ez a helyzet.
Ernst Theodor Kirschner, az LBB-Invest alapkezelője kiemelte, hogy jelenleg a devizakötvényben kibocsátók többnyire beérik a megszokott amerikai dollárral, anélkül hogy alaposabban felmérnének további lehetőségeket, pedig a zsenminpi esete is mutatja, hogy egyre több megoldás közül lehet választani a változatos finanszírozás biztosítása érdekében. Mérlegelendők azonban kockázati szempontok is. Kirschner hozzátette: Kínának mindenképp jobban kellene kommunikálnia, hiszen nemrég még kisebb gazdasági összeomlás zajlott az ázsiai országban, többször felróják a potenciális befektetők, hogy nem átlátható a távol-keleti ország működése, nehézkesen értelmezhetők a gazdasági folyamatok.
Gers elmondása alapján eddig semmilyen hátrányát nem érzik a panda kötvény kibocsátásának. Megítélésük szerint a piacra lépéssel kapcsolatot tudtak kiépíteni egy jelentős gazdasági szereplővel, miközben magát az onshore piacot is fejleszteni tudták. Abban sem látnak kockázatot, hogy esetleg rosszabbra fordulnának a kínai gazdasági folyamatok, hiszen arányaiban csekély kitettségről van szó, a lengyel gazdaság – ahogy a magyar is – elsősorban Németországtól függ. Barcza hozzátette, azért is lesz egyre vonzóbb a panda piac, mivel a lezajlott szabályozói átalakításokkal már a legújabb és a legstabilabb jogi háttérrel működik.
Kicsi az esély arra, hogy olyan utólagos beavatkozásokra kerüljön sor, mint ami előfordult a némileg elsietett európiaci átalakítások bevezetésekor, amit később javítani kellett – mondta.