2016. július 24., vasárnap, Kinga, Kincső napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/ujabb-csucstechnologiai-kutatashoz-csatlakozott-magyarorszag-458557/

Újabb csúcstechnológiai kutatáshoz csatlakozott Magyarország

A hazai innovációs szektorba kívánják visszaforgatni a neutronkutatónak fizetett tagdíj kétharmadát.
Az eddigi szerződések alapján négymillió euró értékű tudást exportál három magyar kutatóközpont a Svédországban épülő Európai Neutronkutató Központnak. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kidolgozott új modell alapján az évi 1,6 millió eurós tagdíjnak mintegy kétharmada visszaforgatható a hazai K+F szektorba.

A Magyarországhoz hasonló adottságú országoknak jelentős teher a nagy nemzetközi infrastruktúrákhoz való társulás, ugyanakkor a Svédországban épülő Európai Neutronkutató Központ (ESS) egy olyan kivételes kutatási lehetőség az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) szerint, amely nélkül lemaradunk a kutatás-fejlesztés nemzetközi élvonalából.

A magyar kutatók számára igen költséges hozzáférést biztosítani a világ legnagyobb részecskegyorsítójához (CERN), a világelső kísérleti fúziós reaktorhoz (ITER) vagy a hamburgi röntgenlézer-kutatóközponthoz (XFEL), ehhez képest áttörés az a modell, amellyel a most épülő ESS-ben vehetnek részt a hazai szakemberek. Az pedig, hogy Magyarország befizetéseinek több mint kétharmada a hazai K+F szektorba forog vissza, nem csekély gazdasági felhajtóerőt (kapacitásbővítést, munkahelyeket, további megrendeléseket) is jelent. Pálinkás József, az NKFI vezetője korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként, később kormánybiztosként tárgyalt a magyar ESS-tagságról. A szakember úgy gondolja, hogy a fent kidolgozott modellt a jövőben más kutatói együttműködésekben is érdemes volna alkalmazni.

A neutronkutatás mind nagyobb szerepet játszik a biotechnológiai kutatásokban, az energetikában, illetve az anyagtudományok és az infokommunikációs technológia területén. A 2014-ben kezdődött svédországi beruházás több mint 1,8 milliárd euróba kerül, és várhatóan 2023-ban kezd üzemelni, teljes kapacitása pedig tízszer akkora lesz, mint a hasonló amerikai vagy japán neutronforrásoké. A 17 alapító tag által fedezett költségeknek nagyjából egy százalékát teszi ki az a 17,6 millió euró (mai árfolyamon számolva 5,5 milliárd forint) tagdíj-hozzájárulás, amelyet Magyarország az építés 11 éve alatt befizetni vállalt. Ebből mintegy 12,3 millió euró, csaknem 4 milliárd forint az a nemzeti keret, amelyet hazai beszállítói kapacitással ellentételezhetünk.

A gyakorlatban ez úgy zajlik az NKFI magyarázata szerint, hogy az egyes tagországok meghatározott intézményei a beruházás úgynevezett Cost Bookjában (költségkönyvében) kialakított és beárazott beszállítói csomagokra pályázhatnak. Az ajánlatok megfelelőségét az ESS tudományos, technikai és adminisztratív bizottságai bírálják el kizárólag szakmai alapon. A magyarok nagy előnye, hogy szakembereinket az atomfizika, a neutronkutatás, valamint az ahhoz kapcsolódó műszer- és berendezésgyártás területén a legjobbak között tartják számon, és mára létrejött egy olyan hazai ipari bázis, amelynek már sikerült betörnie erre az exportpiacra. A hivatal megjegyzi azt is, hogy az éles versenyben különösen a csúcstechnológia területén nagyon fontos a sikeres szállításokkal megszerzett referencia és elismertség. Ennek köszönhető, hogy a beszállításokban részt vevő három akadémiai intézet – az MTA Wigner Fizikai Kutató­központ, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a debreceni MTA Atomki – máris mintegy négymillió euró értékű beszállítói kapacitást tudott szerződésben lekötni a következő évekre, közvetlenül több hazai kis- és középvállalkozást, valamint két nagyvállalatot vonva be, amelyeknek további mintegy húsz alvállalkozó cég végez beszállításokat.

Hirdetés

Kiemelt

LUGASJegy a paradicsomba

Miért Franciaországot érik a sorozatos terrortámadások? Az integráció teljes csődjéről beszélhetünk, esetleg a gyarmatosító múlt bugyraiba kell leszállnunk?

Poszt-trauma

Gyurcsány anyósa jelentett

Most meg kéne lepődnünk?

Az albánok beárazták Thomas Dollt

Nem dicsérhetjük a magyar futballistákat sem, méltatlan volt a Fradi-mezhez a szerdai produkció.

11 éves gyereket fejeztek le az USA támogatottjai

Nem az ISIS tette.

Fel kéne fogni: nem fognak integrálódni!

A liberális sajtónak még nem esett le.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!