A Magyarországhoz hasonló adottságú országoknak jelentős teher a nagy nemzetközi infrastruktúrákhoz való társulás, ugyanakkor a Svédországban épülő Európai Neutronkutató Központ (ESS) egy olyan kivételes kutatási lehetőség az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) szerint, amely nélkül lemaradunk a kutatás-fejlesztés nemzetközi élvonalából.
A magyar kutatók számára igen költséges hozzáférést biztosítani a világ legnagyobb részecskegyorsítójához (CERN), a világelső kísérleti fúziós reaktorhoz (ITER) vagy a hamburgi röntgenlézer-kutatóközponthoz (XFEL), ehhez képest áttörés az a modell, amellyel a most épülő ESS-ben vehetnek részt a hazai szakemberek. Az pedig, hogy Magyarország befizetéseinek több mint kétharmada a hazai K+F szektorba forog vissza, nem csekély gazdasági felhajtóerőt (kapacitásbővítést, munkahelyeket, további megrendeléseket) is jelent. Pálinkás József, az NKFI vezetője korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként, később kormánybiztosként tárgyalt a magyar ESS-tagságról. A szakember úgy gondolja, hogy a fent kidolgozott modellt a jövőben más kutatói együttműködésekben is érdemes volna alkalmazni.
A neutronkutatás mind nagyobb szerepet játszik a biotechnológiai kutatásokban, az energetikában, illetve az anyagtudományok és az infokommunikációs technológia területén. A 2014-ben kezdődött svédországi beruházás több mint 1,8 milliárd euróba kerül, és várhatóan 2023-ban kezd üzemelni, teljes kapacitása pedig tízszer akkora lesz, mint a hasonló amerikai vagy japán neutronforrásoké. A 17 alapító tag által fedezett költségeknek nagyjából egy százalékát teszi ki az a 17,6 millió euró (mai árfolyamon számolva 5,5 milliárd forint) tagdíj-hozzájárulás, amelyet Magyarország az építés 11 éve alatt befizetni vállalt. Ebből mintegy 12,3 millió euró, csaknem 4 milliárd forint az a nemzeti keret, amelyet hazai beszállítói kapacitással ellentételezhetünk.
A gyakorlatban ez úgy zajlik az NKFI magyarázata szerint, hogy az egyes tagországok meghatározott intézményei a beruházás úgynevezett Cost Bookjában (költségkönyvében) kialakított és beárazott beszállítói csomagokra pályázhatnak. Az ajánlatok megfelelőségét az ESS tudományos, technikai és adminisztratív bizottságai bírálják el kizárólag szakmai alapon. A magyarok nagy előnye, hogy szakembereinket az atomfizika, a neutronkutatás, valamint az ahhoz kapcsolódó műszer- és berendezésgyártás területén a legjobbak között tartják számon, és mára létrejött egy olyan hazai ipari bázis, amelynek már sikerült betörnie erre az exportpiacra. A hivatal megjegyzi azt is, hogy az éles versenyben különösen a csúcstechnológia területén nagyon fontos a sikeres szállításokkal megszerzett referencia és elismertség. Ennek köszönhető, hogy a beszállításokban részt vevő három akadémiai intézet – az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a debreceni MTA Atomki – máris mintegy négymillió euró értékű beszállítói kapacitást tudott szerződésben lekötni a következő évekre, közvetlenül több hazai kis- és középvállalkozást, valamint két nagyvállalatot vonva be, amelyeknek további mintegy húsz alvállalkozó cég végez beszállításokat.