Átadta a jövő évi költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak a Nemzetgazdasági Minisztérium, a testületnek tíz napja van arra, hogy véleményezze a dokumentumot. Ezt követően kerül majd a parlament elé a tervezet – jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető a Nemzeti Versenyképességi Tanács harmadik ülését követően elmondta: az idén 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, 3 százalék körüli inflációval számolnak a következő évre, ami azt is jelenti, hogy a nyugdíjak emelése is ezt követi majd. A tartalék nagysága az ideivel megegyezően 203 milliárd forint lesz.
A tervezett adómódosításokkal kapcsolatban elmondta: még tartanak az egyeztetések a kormányon belül és a munkaadói-munkavállalói partnerekkel egyaránt. Két területen lesz jelentős változás: egyrészt az internetszolgáltatások áfája 18-ról 5 százalékra csökken 2018-ban. Emellett javasolni fogják a kisüzemi sörfőzdék esetében, hogy az eddigi 8000 hektoliter helyett 200 ezer hektoliterre emelkedjen az a határérték, amely alatt a jövedéki adónak csak az 50 százalékát kell megfizetni.
A költségvetés további részleteit a tárcavezető szerint a tanács döntését követően ismertetik majd a nyilvánossággal. Lázár János ugyanakkor egy harmadik termékcsoportot érintő adócsökkentésről is említést tett. A tegnapi Kormányinfón elmondta, hogy a fogyasztásra szánt hal forgalmi adója is öt százalékra csökkenhet.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a munkából élők költségvetésének nevezte a 2018-as büdzsét. – A jövő évi büdzsével azok járnak majd a legjobban, akik munkából élnek. A tervezet középpontjában a foglalkoztatás, a családtámogatás, a biztonság áll – fogalmazott Lázár János.
Nem okozott meglepetést a hiány
A várakozásoknak megfelelően alakult az államháztartási hiány az első negyedévben. Az NGM tájékoztatása szerint a központi alrendszer hiánya 198,1 milliárd forintot tett ki az egy évvel korábbi 125,8 milliárd forintos hiánnyal szemben. A márciusi deficit 378,5 milliárd forintra nőtt a tavalyi 140,8 milliárdról. Az előző évihez képest jelentősen magasabbak voltak az szja-bevételek. Ezenkívül egyszeri tételek – például a termőföld értékesítésének összege –, valamint az uniós támogatások utólagos megtérítései is megjelentek a büdzsében.