A hazánkban beinduló bérnövekedés keresleti oldalon támaszt ad a gazdaságnak, miközben kínálati oldalon a küszöbön álló negyedik ipari forradalom kihívásainak megfelelő új technológiák gyorsabb átvételét és a termelés tőkeintenzitásának növekedését segítheti – áll a Magyar Nemzeti Bank tegnap kiadott Növekedési jelentésében. A dokumentum a magyar gazdaság hosszabb időhorizonton mutatott és várható fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó képet.
A nulla százalék közeli kamatkörnyezetben a monetáris politika önmagában nem képes tartósan növekedési pályára állítani a gazdaságot, ezért a kialakulóban lévő új gazdaságpolitikáknak erősebben kell támaszkodniuk a rendelkezésre álló fiskális mozgástér kihasználására. A tartósan és kiszámíthatóan keresleti nyomás alatt tartott gazdaságban a vállalatok piacaik növekedésére számítanak, így nő a keresletük a gépek és berendezések, valamint a munkaerő iránt. A magas keresleti nyomás kialakulásának kockázatai jelenleg mérsékeltek, mivel az inflációs várakozások alacsonyak és horgonyzottak – állapítja meg a jegybank.
A hazai vállalati beruházásokkal kapcsolatban a jelentés megjegyzi: ezek az elmúlt évtizedben erősen koncentráltak voltak. A kisebb vállalatok mérsékeltebb beruházási teljesítményében fontos szerepet játszott a szektor öregedése. Az MNB úgy véli: a hazai kkv-k termelékenységbeli lemaradását a vállalatméret növekedése és a méretgazdaságosságból adódó előnyök aktívabb kiaknázása érdemben csökkentené.
A jegybanki programok meghozták a fordulatot a hazai kkv-k beruházásaiban – fejti ki a jelentés, hangsúlyozva, hogy az új típusú beruházások finanszírozása – különösen a fiatal vállalkozások esetében – továbbra is fontos növekedési tartalék.
A Növekedési jelentés a hitelezési ciklusok hazai reálgazdasági következményeire is kitér. A túlzott lakossági- és projekthitel-kiáramlás következtében a hazai gazdaság átlagosan 0,4-0,8 százalékkal gyorsabban növekedett 2002 és 2008 között, azonban a válságot követően ugyanennyi idő alatt átlagosan 1,1-1,4 százaléknyi növekedést veszített el évente, azaz egy egészségesebb hitelciklus mellett ennyivel magasabb lehetett volna a hazai gazdaság növekedése az elmúlt 6 évben.