Két hónap múlva adhatják be az érdeklődő vállalatok a végleges vételi ajánlatukat a Mátrai Erőmű Zrt.-nek – értesült a Magyar Idők. Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelő létesítményének közel háromnegyede jelenleg német tulajdonban van, 50,9 százalékban az RWE Power, 21,7 százalékban pedig az EnBW birtokolja. A két vállalat összesen öt befektetőtől kapott ajánlatot, ezek közül kettő maradt versenyben a felajánlott összeg alapján, a másik három nem kíván annyit fizetni, amennyit a német tulajdonosok kérnének. Az ajánlattevők most részletes adatokat kérhetnek a tulajdonosoktól a konkrét ajánlat megfogalmazásához. A pályázók kilétéről nem állnak rendelkezésre információk; a vevők között lehet két, a régióban határozottan terjeszkedő csehországi energetikai vállalat.
Ezek egyike a nemzeti CEZ, a másik pedig a Magyarországon már jelen lévő, mintegy másfél évvel ezelőtt a Budapesti Erőmű Zrt.-t megszerző EP Holding. A társaság korábban lapunknak is kijelentette, hogy további magyarországi energiaipari felvásárlásokat tervez. Lehetséges vevőként érdemes megemlíteni az MVM-csoportot is, amely két évvel ezelőtt jelezte szándéknyilatkozatban, hogy a jelenlegi 26,2 százalékos részesedését 49-re növelné, mégpedig úgy, hogy a két német vállalatnál lévő pakettekből szerezne hányadokat. Igaz, már tavaly meg kellett volna történnie az adásvételnek; sajtóinformációk szerint azért nem jött össze az üzlet, mert nem sikerült megállapodni az eladókkal. A Mátrai Erőmű Zrt. árbevétele 2015-ben 309 millió euró volt, adózás utáni eredménye pedig 35,2 millió euró.
A mátrai erőmű alapvetően lignit- és biomassza-üzemű, kisebb részben földgázból is termel áramot. Az üzemeltető társaság már készül a mintegy 50 éves létesítmény blokkjainak üzemidő-hosszabbítására, amely 2025-ben jár le. Mivel a hazai áramtermelésnek mintegy ötödét adja a maga 1000 megawattos beépített kapacitásával, jelentős szereplője a hazai piacnak. A mátrai létesítmény területe ma már nem pusztán az erőműnek ad otthont, hiszen ipari park épült ki az áramtermelő körül. A Zöldolaj és a Geosol társaság például biomassza-beszállítói az erőműnek, cserébe villamos energiát kapnak.
A lignit tüzeléséből származó melléktermékeket a szintén az ipari parkban működő Xella Ytong, Rigips és Baumit hasznosítja, így a Magyarországon forgalmazott gipszkartonok és más építőipari termékek jó részének alapját a mátrai erőműből származó alapanyag biztosítja. Az ipari parkban két bioetanol-üzem, valamint egy keményítőgyár létesítése is napirenden van.
Szintén a telepen működik immár másfél éve Magyarország legnagyobb fotovoltaikus rendszere, egy 15 MW kapacitású naperőmű. A 6,4 milliárd forintos beruházási értékű létesítményt rekultivációs munka részeként építették az erőmű zagytározójának tetején. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a blokkokban eltüzelt lignit után hátramaradt égéstermékből az erőmű mellett egy mesterséges dombot alakítottak ki, amelynek az oldalát fákkal telepítették be, a tetejére pedig elhelyezték a több mint 70 ezer táblából álló erőművet. A megtermelt áram a mátrai erőműbe kerül, onnan pedig az országos hálózatba. A beruházás 6 év alatt térül meg, jórészt a 3,2 milliárd forintos adókedvezménynek köszönhetően. Enélkül a befektetett összeget kétszer ennyi idő alatt hozná vissza az egyébként jól teljesítő erőmű üzemeltetéséből.