Elindult a társadalmi vitája a mintegy 40 milliárd forintot magában foglaló Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program legújabb felhívásának. A dokumentumot szeptember 24-ig véleményezhetik az érintettek. A felhívás 2017 és 2021 között biztosít forrásokat azon termelőknek, akik vállalják, hogy környezetvédelmi szempontok szerint gazdálkodnak majd.
Ismeretes, az újabb AKG-pályázat kiírására azért volt szükség, mivel a tavaly meghirdetett és az idén elbírált környezetgazdálkodási felhívás során voltak olyan célterületek, amelyeknél aránytalanul oszlott el a megítélt támogatás. Ennek oka, hogy vannak olyan régiói az országnak, amelyek az objektív területi kritériumok miatt hátránnyal pályáztak, ültetvényük ugyanis nem kiemelten védett, Natura 2000-es területen van, vagy a talaj nem nitrátérzékeny, amiért pluszpont járt. Az új pályázat elindításával ezeket az anomáliákat szeretné kiküszöbölni a kormány, ehhez igazítva a kiválasztási kritériumokat is.
A 40 milliárd forintos keretből várhatóan 500 pályázatot támogatnak majd, a nyerteseknek pedig egy képzést is el kell végezniük. A gazdálkodók a tervek szerint november 2-a és december 2-a között adhatják be támogatási kérelmüket. Az 5 éves kötelezettségvállalási időszakban – amely 2017. január elsején indul – a támogatást évente, az egységes kérelem keretében fizeti ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A gazdálkodók a kötelező előírásokon túl többletkötelezettségeket vállalhatnak, ezzel növelve a támogatás összegét. A tervezet szerint a szántók esetében elnyerhető támogatás felső határa hektáronként évi 270 euró (83 700 forint), míg a szőlőültetvényeknél 696 euró (215 760 forint), a gyümölcsösöknél pedig 723 euró (224 130 forint) a korlát.
Gyenge a zöldítés hatása
A gazdálkodók kerülték az ökológiai szempontból leginkább előnyös gazdálkodási formák alkalmazását, s ezért a tavaly év elején életbe lépett úgynevezett zöldítés hatása összességében mérsékelt maradt – derül ki az Európai Bizottság elemzéséből, amelyről az Agrárgazdasági Kutatóintézet számolt be. A bizottsági munkaanyag eredményei szerint az Európai Unió szántóföldterületének 75 százalékát érintette a zöldítés részét képező vetésváltás intézkedés: 62 százalékon a háromnövényes, 13 százalékon a kétnövényes megoldást alkalmazták. A szántóföld kilenc százalékát jelölték ki ökológiai fókuszterületnek (EFA), aminek hatása nagyon korlátozott volt, mert a legtöbb gazdálkodó a nitrogénmegkötő növények termesztése mellett döntött. (MI)