2018. január 20., szombat, Fábián, Sebestyén napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/ugyeskednek-a-fizetesekkel-2670886/

Ügyeskednek a fizetésekkel

Leginkább a kisebb cégeknél kerülnék ki a bérminimummal járó kiadást
Trükköznek a vállalatok annak érdekében, hogy az idén is jelentősen megemelt bérminimumot ne kelljen kifizetniük – tudta meg lapunk. Egyre jellemzőbb a munkakörök átalakítása oly módon, hogy a dolgozó új munkaköréhez már ne kelljen szaktudás, így ne kelljen megfizetni a 181 ezer forintos szakmai bérminimumot. Továbbra is elterjedt a zsebbe fizetett jövedelem, de a bónuszok rendszerével is nehéz helyzetbe hozhatják a dolgozókat.

– Számos, a munkavállalók számára megalázó intézkedést hoz a kis- és középvállalkozások egy része annak érdekében, hogy megússza a garantált bérminimum jelentős emelését – hívta fel a Magyar Idők figyelmét László Zoltán, az ipari szereplőknél jelen lévő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Kiemelte: a legtöbb visszaélés a nagyvállalatok beszállítói láncolatának alján elhelyezkedő kis- és középvállalkozások munkavállalóit érinti.

A trükközések többsége nem törvényellenes. A szakszervezeti tisztségviselő ezek közül kiemelte az idén további 12 százalékkal, 181 ezer forintra emelkedő garantált bérminimum megfizetése alóli kibúvókat. Ezt az összeget abban az esetben kötelező megfizetnie a munkaadónak, ha a dolgozó olyan munkakörben dolgozik, amely szaktudást igényel.

Fotó: Havran Zoltán

„Új munkakörök” jöttek létre januárban (képünk illusztráció)

Ugyanakkor számos cég úgy módosítja a foglalkoztatott munkakörét, hogy ahhoz már ne kelljen végzettség, így a bérminimumnál alacsonyabb összeget is adhat. A szakszervezet ebben az esetben azt tanácsolja, hogy a dolgozók ne írják alá a munkakörök módosítására vonatkozó szerződésmódosítást.

A munkaerőhiány miatt a cég kisebb eséllyel válik meg ebben az esetben munkavállalójától, ráadásul a végkielégítés is jelentős összeget emészthet fel a vállalkozás büdzséjéből. László Zoltán arra is figyelmeztet, hogy mivel munkaerőhiány van, a dolgozó akár ugyanabban az ipari parkban is találhat jobb feltételekkel állást. A jelenség az északi régiókban elterjedtebb, beleértve a dunántúli, a középső, valamint a tiszántúli megyéket is.

A vasasok alelnöke felidézte: több cégnél előfordul, hogy az újonnan felvett dolgozókat magasabb összegért foglalkoztatják, mint a több éve ott lévő munkavállalókat, ez pedig komoly feszültségeket eredményez. A bónuszok rendszere szintén kellemetlen lehet a dolgozónak.

László Zoltán szerint az úgynevezett jelenléti bónusz miatt sokan már betegszabadságra sem mernek elmenni. A juttatás kétféleképpen terjedt el. Jellemzően az alapbért alacsonyan tartja a munkaadó, s abban az esetben, ha a dolgozó egy napot sem hiányzott az adott hónapban, 10–30 ezer forint bónuszt kap. Amennyiben nem volt végig jelen, akkor ettől az összegtől elesik. Egy másik módja a jelenléti bónusznak, ha a dolgozó az adott hónapban jelen van, tízezer forintot kap.

A következő hónapban e mellett az összeg mellett további húszezer forintot, majd a harmadik hónapban újabb harmincezer forintot kaphat, így negyedévenként hatvanezer forint bónuszra számíthat. Viszont ha valamilyen ok miatt akár egy napra kiesik a munkavállaló, akkor a következő teljes hónapban csak tízezer forint bónusz jár. Ezzel a foglalkoztató azt szeretné garantálni, hogy dolgozóit – alacsony jövedelem mellett – legalább egy negyedévig megtarthassa.

– Szintén feszültséget okoz a külföldi, elsősorban szerb és ukrán munkavállalók jelenléte, ugyanakkor ezen a területen már kedvezőbbek a tapasztalatok, mint néhány hónapja – részletezte a vasas szakszervezet alelnöke. A feszültséget elsősorban az okozza, hogy a külföldi munkavállaló – habár ugyanazt a fizetést kapja, mint a hazai – lakhatási és utazási támogatást is kap, így végső soron jobban jár, mint a helyi dolgozó. Emellett továbbra is elterjedt, hogy a minimálbérre bejelentett munkavállaló jövedelme egy részét zsebbe kapja.

László Zoltán ezekkel a módszerekkel kapcsolatban kiemelte: egy részük nem jogsértő, ugyanakkor rombolják a dolgozói morált, nem segítik a munkaerőhiány kezelését és nem fékezik az elvándorlást sem. Ráadásul az érintett kkv-k jelentős része nem tagja egyetlen munkaadói érdekképviseletnek sem, így az egyeztetések rendkívül nehézkesek. – A szakszervezet nyitott arra, hogy megossza tapasztalatait a kormánnyal, hogy a dolgozókat ért sérelmek visszaszoruljanak – tette hozzá.

Kiemelt

Szél Bernadett nem cáfolta, hogy afgán szakértője megbukott az átvilágításon

Az LMP miniszterelnök-jelöltje csak annyit válaszolt a közmédiának: országgyűlési képviselőként érvényes átvilágítással rendelkezik, ezért joga van ott lenni az üléseken.

Poszt-trauma

Külföldi fiatalok segítették ki a „nagy diáktüntetés” szervezőit

Totális kudarcot vallottak a szervezők.

Vona és a 2300

A dolgok, amiknek az égvilágon semmi közük egymáshoz.

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!