Bizakodóak a szőlészek és borászok, a növények egészségesek, s ha az időjárás sem szól közbe, kiváló termést szüretelhetnek az idén. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára lapunknak elmondta: nagyobb növényegészségügyi problémák, járványok nem voltak az idén. A növények országszerte jó állapotban vannak, egészségesek a fürtök. A következő hetek időjárása azonban még nagyban befolyásolhatja a szüret kimenetelét. – A nagy kérdés most az, hogy milyen lesz a nyár végi, ősz eleji időjárás, hiszen ez az, ami jelentősen meghatározza a szőlő minőségét – emelte ki.
A szakember szerint kiegyensúlyozott időre volna szükség, amikor a megfelelő mennyiségű napsütéses órákhoz elegendő csapadék társul. Ha ugyanis bármelyik irányba eltolódik a mérleg nyelve, csökkenhet a mennyiség vagy romolhat a minőség. Extrém szárazság esetén például könnyebb fürtök kerülhetnek a puttonyokba, amelyekből kevesebb mustot tudnak préselni a termelők, így borból is kevesebb kerülhet a hordókba. A túlnyomóan csapadékos idő sem tesz jót a szőlőnek, hiszen ilyenkor megnő a gombás fertőzések, elsősorban a rothadásos típusú megbetegedések kockázata, ami minőségi romlást okozhat.
Bár a szüretig még néhány hét hátravan, az ország egyes részein már megkezdték a korai érésű fajták betakarítását a gazdálkodók. A csabagyöngyét például a legtöbb helyen már leszüretelték, az eddigi tapasztalatok alapján szép, telt és egészséges fürtökből készülhet bor. Hasonló képet mutat egy másik korai fajta, a Turán betakarítása is. – Ha kiegyensúlyozott marad az időjárás, minőségi és mennyiségi szempontból is kiemelkedő évjárat lehet az idei – jegyezte meg Brazsil Dávid. Majd hozzátette: az elmúlt évek folyamatos beruházásainak köszönhetően a magyar borászok szaktudása mellett az általános borászati technológia is garanciát jelent arra, hogy az extrém időjárási körülmények között szüretelt szőlőből is magas minőségű bort tudnak készíteni a pincészetek.
A szőlőfelvásárlásra vonatkozó, nemrég bevezetett piacszervezési intézkedéssel kapcsolatban elmondta: a cél az volt, hogy alulról építkezve szabályozza a felvásárlást a szőlész-borász társadalom. A módosítás lényege, hogy azon szőlőtermelők, borászatok és felvásárlók, akik tíz tonna feletti mennyiségben adnak el vagy vásárolnak fel borszőlőt, három módon határozhatják meg az árakat: szerződésben, nyilvános árajánlatban vagy képlet alapján. A szőlőtermelők az előző három évben eladott átlagos mennyiség felére kötelesek szerződést kötni, ahogyan a felvásárlók is az előző három évben megvásárolt éves átlagmennyiség felét kizárólag szerződéses formában vásárolhatják meg.
A szakember szerint vannak borvidékek, ahol semmilyen változást nem hozott az új rendszer, mert ott eddig is megfelelő, hosszú távú szerződésekkel szállították be a szőlőt a feldolgozóknak. Azokon a borvidékeken, ahol ez nem volt jellemző, markáns változást jelent a piacszervezési eljárás bevezetése. – Az intézkedés első évében vagyunk, a pincészetek és a szőlészek is tanulják az új rendszert – mondta el az eddigi tapasztalatokról a főtitkár. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az idén bevezetett rendszert jövőre az idei tapasztalatok alapján finomhangolják majd. A szőlőtermelők és a pincészetek dolgát a HNT az idén is árprognózissal segíti; a szőlő árára vonatkozó javaslatok a napokban láthatnak napvilágot.
Borhetek várják a látogatókat
A borvidék harminc fajtájából készülő, csaknem háromszázféle borból válogathatnak a mától kezdődő balatonfüredi borhetek látogatói. A három héten át tartó rendezvénysorozat esténként koncertekkel és látványos színpadi programokkal várja az érdeklődőket. Mint Mészáros József, a kiállító borászok képviselője az MTI-nek elmondta, az idei fesztivál a szokásosnál egy héttel később kezdődik, hiszen a borászok csak az úszó-világbajnokság berendezéseinek elszállítását követően tudják felállítani házaikat a Tagore sétányon. Az idei rendezvény fókuszába a szervezők a régi magyar szőlőfajtákból származó borokat helyezik, szeretnék elérni, hogy reneszánszát élje a furmint, a hárslevelű és a juhfark. Megjelennek ugyanakkor az új nemesítésű magyar fajták is, például a zenit és a cserszegi fűszeres. A borhét nagy kedvencének idén is a rozé ígérkezik, de továbbra is magas a rizlingek ázsiója is – jegyezte meg a borászok képviselője. A borhetek elődjét 1932-ben szervezték meg először szőlő-, gyümölcs- és terményvásárként. 1991 óta minden esztendőben megtartják a fesztivált. Az előző évek tapasztalatai alapján mintegy 150 ezer látogatóra számítanak – fűzte hozzá a borászok képviselője.
Most az Irsai Olivéren a sor
Országszerte két héttel korábban kezdődik a szüret. Mint megírtuk, a legkorábban termő hazai és egyben európai szőlőfajta, a csabagyöngye betakarítása a Balatonboglár szomszédságában lévő Ordacsehiben a múlt szerdán megkezdődött, és már be is fejeződött. Következik az egyik legjellegzetesebb magyar szőlőfajta, az Irsai Olivér szüretelése. A fiatal ültetvényekről a Balatonlelléhez tartozó Rádpusztán már a hét elején betakarították a termést, az idősebbekről a jövő hét elején kezdenek szüretelni. A kiváló klimatikus adottságú Rádpusztán öt pincészet több mint száz hektáron termel Irsai Olivért, amelynek egy részét mustnak dolgozzák fel, egy badacsonyi pincészet gyöngyözőbort, a Törley cég pedig pezsgőt készít belőle – mondta el lapunknak Bodó Gyula, a rádpusztai Vidicoop Kft. telepvezetője. A dél-balatoni szőlősgazdák szerint várhatóan jó lesz a bor cukorfoka; idehaza és külföldön is nő majd a könnyű, gyümölcsös zamatú boglári, lellei, kötcsei borok iránti érdeklődés. A múlt évben 2,8 millió hektoliter bor töltötte meg a hazai pincéket, idén hárommilliónál is több várható – vélekednek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának vezetői. A Dél-Balatonnál az Irsai Olivért a zenit, a sauvignon blanc és királyleányka szüretelése követi. (G. J. A.)