Az építőipar 0,1 százalékponttal járult hozzá a magyarországi bruttó hazai termék (GDP) 2015-ös 2,9 százalékos növekedéséhez – olvasható a statisztikai hivatal Jelentés az építőipar teljesítményéről című kiadványában. Az ágazat nemzetgazdasági súlya az elmúlt két évtizedben folyó áron számítva 3,9–5,8 százalék között változott: 2006 és 2013 között folyamatosan csökkent, majd 2014-ben 4,4 százalékra emelkedett. Tavaly folytatódott az építőipari termelés 2013-ban elkezdődött növekedése, a kibocsátás folyó áron 2171,7 milliárd forintot tett ki. A termelés meghaladta az ezredfordulón mértet, de a válság előtti évektől (2005–2006) negyedével elmaradt.
Az építőipart továbbra is a szervezetek sokasága, ezen belül a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemezte. Tavaly év végén 88 734 építőipari vállalkozást regisztráltak, ezek 90 százaléka 5 főnél kevesebbet foglalkoztat. Számuk különösen a speciális szaképítésben, ezen belül is az épületgépészeti szerelés és a befejező építés alágazatban jelentős.
A lakossági munkaerő-felvétel adatai alapján az építőiparban foglalkoztatott 272 ezer fő a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 6,5 százalékát jelenti. Jóllehet az építőipari keresetek tavaly az átlagnál nagyobb mértékben nőttek, továbbra is jelentősen, több mint ötödével a nemzetgazdasági átlag alatt maradtak. Az elmaradásnak csak részben oka a fizikai foglalkozásúak magas aránya, mivel a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete is tizedével elmarad az átlagostól.
Az építőipar év végi szerződésállománya 402 milliárd forintot tett ki, az éves termelés mintegy ötödét. Ez 48 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületekre szóló szerződések mértéke ugyanakkor jelentősen meghaladta a 2014 végit, amihez hozzájárult a lakásépítési engedélyek számának 2015. évi, csaknem 20 százalékos bővülése. Ugyanakkor 2015-ben is hiányoztak a nagy lakópark-, üzletközpont- és irodaház-építések.