Túlvannak az első, új és szigorúbb működési előírások mentén működő éven a hazai biztosítók, szavatolótőke-ellátottságuk – lényegesen meghaladva az elvárt minimumszintet – 2016-ban 222 százalék volt – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) tegnapi sajtóbeszélgetésén.
Mint azt Horváth Gyula, a Mabisz szekcióelnöke elmondta, az úgynevezett Szolvencia II szabályrendszer 100 százalékos szavatolótőke-ellátottságot ír elő, ennél a hazai előírás a maga 150 százalékával még szigorúbb. Ehhez képest megnyugtató eredmény, hogy rendszerszinten a biztosítók mennyivel több tartalékkal rendelkeznek például katasztrófahelyzetek kezeléséhez szükséges kiadásokra.
Mint elmondta, május 19. fontos határidő volt a biztosítók számára: ekkor járt le ugyanis az Európai Biztosításfelügyelet, az EIOPA 2016-ra, illetve 2017 első negyedévére vonatkozó Szolvencia II-es adatszolgáltatásának határideje. Horváth Gyula kifejtette: a korábbi, Szolvencia I-ként ismert keretrendszer meglehetősen egyszerű volt, könnyebben eleget tudtak tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek a biztosítók. Azonban ez a rendszer nem vett figyelembe helyi sajátosságokat, így jelentős eltérések mutatkoztak országonként. A Szolvencia II hatálya alatt sokkal komplexebb számításokat kell végezni, és komoly az adminisztrációs teher is.
Horváth szerint a cégeknek nagyjából 100 oldalnyi beszámolót kellett elkészíteniük, valamint dokumentáltan kialakítani belső folyamataikat, hogy azok megfeleljenek az elvárásoknak. A biztosítóknak jelenleg egy hárompillérű feltételrendszernek kell eleget tenniük, amiben kiemelt szerep jut a szavatolótőke mellett annak, hogy a cégvezetésben megfelelő végzettségű emberek üljenek, és erről is be kell számolni.
A biztosítók minden esetben saját kockázat- és szolvenciaértékelés keretében mérik fel az általános szavatolótőke-szükségletüket. A Szolvencia II-es irányelv megjelenésével számos új fogalmat vezettek be, amelyek áttekintése nemcsak az átlagemberek, hanem még a szakértők számára is komoly felkészülést igényel.